belereked
belereked tárgyatlan ige
1. Vki belereked (vmibe): vkinek sok (hangos) beszédtől, kiabálástól rekedt, fátyolos lesz a hangja. Belereked a sok beszédbe, a kiabálásba. Addig beszélt, amíg bele nem rekedt. Belerekedt, de bele nem fáradt a lázításba. (Jókai Mór)
2. (ritka) Belereked vmibe: vmibe belekerülve ott ragad benne, beleragad. Belereked a sárba. Az út maga … rest alföldi érhez hasonlít, mely lassú sarát taszítja tovább … s kik gyalog vagy … szekéren megkísértették szerencséjüket, … nem egyszer szekerük, lovuk belerekedt. (Jósika Miklós)
belerekedés; belerekedt.
