bejelentés
bejelentés főnév -t, -ek, -e
Általában a bejelent igével kifejezett cselekvés; az a cselekvés, hogy vmit bejelentenek; vminek közlése, hírül adása, illetékes személynek v. hatóságnak tudtára adása, ill. nyilvánosságra hozása. A készletek bejelentése megtörtént. Tartozom azzal a bejelentéssel, hogy … Mindent elkövetett, hogy őt az egész történet bejelentésétől visszatartóztassa. (Eötvös József) || a. Ennek eredménye, tartalma; közlemény. Figyelemre méltó bejelentés. A bejelentés általános feltűnést, örömet keltett. Nagy lelkesedéssel fogadták a bejelentést. || b. Az a cselekvés, hogy vkit <vendégként, látogatóként, ügyfélként> bejelentenek (2) vkinek; érkezésének, látogatási, bemeneteli szándékának közlése. Bejelentés nélkül lépett be. A vendégek bejelentése az inas dolga volt. A titkár végezte a látogatók és felek bejelentését. Belépett … a vendég, bejelentés nélkül. (Jókai Mór) || c. Az a hivatalos eljárás, hogy vkinek állandó v. ideiglenes lakásba való beköltözését bejelentő lapon az illetékes hatóságnak bejelentik. ® Rendőri bejelentés.
Szóösszetétel(ek): készletbejelentés; lakásbejelentés.
bejelentési.
