befűt
befűt ige
1. tárgyatlan Befűt (vmibe): vmely kályhában, kemencében tüzet rak. Befűt a kályhába. Hideg van, fűts be! Eredj, fűtsél be a kemencébe, majd sütünk jó lángost. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyatlan Befűt vmivel: vmely iratot, írásművet mint értéktelent eléget. Egy négy felvonásos darabom[hoz] … a cenzor … egy vég jelentést csinált … Be is fűtöttem vele. (Jókai Mór) [Az ügyvéd] odadobta neki az egész pörcsomót. – Ostobaság! Be lehet vele fűteni. (Mikszáth Kálmán)
2. tárgyas Befűt vmit (vmivel): <személy> tüzet rak a kályhában, kemencében, hogy azt, ill. a környező helyiséget bemelegítse. Befűti az ebédlőt, a kemencét, a szobát. Magam fűtöttem bé a kalácsnak a kemencét. (Csokonai Vitéz Mihály) Van, aki szalmával fűti be a kemencét, van, aki az erdőről lopogat gallyat. (Móra Ferenc) || a. tárgyas <Kályha v. más fűtőberendezés vmely helyiséget> bemelegít. Ez a kis kályha milyen jól befűti a szobát.
3. tárgyatlan (átvitt értelemben, bizalmas) Befűt vkinek: készakarva bajt, kellemetlenséget okoz neki. Jól befűtöttek neki. Hiszen mindjárt befűtök én. Nem a vármegyének, ámbár annak se ártana, de a szobában. (Mikszáth Kálmán)
befűtés; befűtő; befűtött; befűttet.
