befullad
befullad tárgyatlan ige
1. (katonaság) <Tüzérségi lövedék a gyújtózsinór v. gyutacs elégtelen működése miatt, ill. laza szerkezetű, homokos, ingoványos talajba becsapódva> a kellő időpontban nem robban fel; bedöglik. A mocsárban befulladtak az ellenség gránátjai. || a. <Géppuska adagolási hiba miatt> nem működik tovább.
2. (műszaki nyelv) <Motor> megáll, mert karburátora eltömődés, levegőhiány következtében nem porlasztja az üzemanyagot. A motor nyílt országúton befulladt.
3. <Kályha, tűzhely fűtés közben> kialszik (1a), mert tüze túlságos megrakás v. rossz minőségű fűtőanyag miatt nem gyúl lángra. Kályhája esténként többször befulladt.
befulladás; befulladó; befulladt.
