beeresztő
beeresztő melléknév és főnév
I. melléknév Általában olyan, aki, ami beereszt (főleg az igének 1, 2. jelentésében). A vendéget a lakásba beeresztő asszony. || a. (ritka) Olyan <személy>, aki a frissen súrolt padlót, parkettát oldott viasszal bekeni, beereszti (5), hogy fényesre lehessen kefélni. A két szobát beeresztő háziasszony. || b. Ehhez a művelethez használt <anyag, eszköz>. Beeresztő kefe, paszta, viasz.
II. főnév -t, -je [e] Beeresztő (I. b) anyag; padlóbeeresztő. Hozz a festékestől fél kiló beeresztőt!
Szóösszetétel(ek): padlóbeeresztő.
