beduin
beduin [ë] főnév és melléknév
I. főnév -t, -ok, -ja A beduinok: Arábia és Észak-Afrika pusztáin törzsekben élő, nomád, harcias arabok. || a. Közéjük tartozó személy, főleg férfi. Egy beduin nyargalt az oázis felé. Itt szeretnék élni a puszták közepin, Mint Arábiában a szabad beduin. (Petőfi Sándor) Imrus szeretett volna elbújni, mint a strucc; vagy mint a beduin a számum elől, homokba fúrva fejét. (Babits Mihály)
II. melléknév Beduinok közé tartozó <személy, csoport>, náluk haszn., rájuk jellemző <dolog>. Beduin lovas, sátor, törzs. A sebe … beduin módra volt átkötve egy kékfehér selyemkendővel. (Jókai Mór) Szép fiatalember: barna, karcsú, lángolószemű, exotikus, mint egy beduin törzsfőnök. (Karinthy Frigyes) Oázis | zöldelt köröttünk. Beduin | rajkók hancuroztak a fák közt. (Szabó Lőrinc)
