baldachin
baldachin [a-ch] főnév -t, -ok, -ja (irodalmi nyelvben)
Ernyő- v. sátorszerű díszes mennyezet, melyet ágy, trón, szószék, oltár, emelvény stb. fölé a falhoz v. oszlopokra erősítenek, ill. ünnepélyes alkalmakkor vki fölött rudakon hordoznak. Az apácák által emelt baldachin alatt előjön a … főpap. (Jókai Mór) Gyönyörű női fogatot vásárolt … kékselyem bélésű baldachinnal. (Mikszáth Kálmán)
baldachinos.
