bajusz
bajusz főnév -t, -ok, -a v. (népies) bajsza
1. Férfiak felső ajka fölött növő szőrzet. ® Angol bajusz; kajla bajusz; ® kesely bajusz; kikent-kifent bajusz; pörge bajusz; ® zászlós bajusz; ® cselőre áll a bajusza; ® szökik a bajusza; ® ütközik v. ® ütöget a bajusza; a bajusza alatt: (átvitt értelemben is) csendesen, alig hallhatóan, alig észrevehetően (pl. dörmög, mosolyog, motyog stb.); ® kikeni a bajuszát; bajuszt ® penderít; pödri, sodorja a bajuszát v. bajszát; bajuszát kétfelé ® törli; bajuszt ® visel. És az obsitos hős, társin eltekintvén, Megsodorja bajszát, kettőt is köhintvén. (Garay János) Kis angol bajuszt hordott, amelyet … mindig húzogatni szokott. (Kuncz Aladár)
2. Némely állat szája körül növő szőrszálak együtt. A macska, a tigris bajusza. || a. Más képződésű nyúlvány vmely állat szája körül. A harcsa bajusza.
3. (népies) A csuhé végén kibújó selymes szál v. szálak együtt. A főtt kukoricán még rajta van a bajusz. A kukorica bajuszát a gyerekek tréfából az orruk alá ragasztották.
4. Több gabonafajta kalászain növő hegyes, érdes szálkák együtt. Az árpa, búza, rozs bajusza.
5. (népies) <Szőlőn, tökön, dinnyén, uborkán> inda, kacs.
6. (tréfás) Ételből v. italból a felső ajakra tapadt maradék. Fehér bajusza van a tejtől.
Szólás(ok): (tréfás, bizalmas) hogy vág a bajusz?: hogy vagy? hogyan érzed magad?
Szóösszetétel(ek): 1. bajuszkenőcs; 2. harcsabajusz; macskabajusz.
bajuszka; bajuszú.
