babonás melléknév és főnév
1. Olyan <személy, csoport>, aki, amely babonákban hisz és magatartását, cselekedeteit ezek irányítják. Babonás vénasszony; babonás törzsek. A palóc nép babonás … hisz az ördögben és rémlátásokban. (Mikszáth Kálmán) Ezen a környéken laknak a … mulatóhelyek dámái, akik babonásak a koldusok átkai, vagy áldásai iránt. (Krúdy Gyula) Nem volt babonás, de azért titkos borzongások futkároztak benne. (Babits Mihály)
2. Olyan <érzés, magatartás>, amely babonán, tévhiten, hiedelmeken alapul. Babonás cselekedet, félelem, hiedelem, hit, szertartások, szokás; babonás tisztelet: félelemmel vegyes t., mely szinte természetfölötti erőt lát tisztelete tárgyában. Babonásan fél, irtózik vmitől. Jurisics váratlan megjelenése … babonás félelemmel töltötte el. (Herczeg Ferenc) Közelből nem hatottak már olyan nagy-valakikül ezek a hires Széchyek, … mint … gyerekkoromban, családi mendemondákon és babonás tiszteleteken át. (Kaffka Margit)
3. (ritka) Olyan <dolog>, amelyhez babona fűződik. Babonás éj, napok, szám. || a. (ritka) Babonával teli. A boszorkány a levegői sárkány, Táltos és tündér, … az ostobáknak A setétben ült babonás világban Bábjai voltak. (Fazekas Mihály)
4. (átvitt értelemben, választékos) Lenyűgözően elbűvölő; megbabonázó. Babonás szem, tekintet.
5. (ritka, költői) Megbabonázott, elbűvölt. A lelkem ódon, babonás vár … Örökös itt … A kripta-illat és a köd. (Ady Endre)
II. főnév -t, -ok, -a (ritka) Babonás személy. Mit hoz az újhold? Talán szerencsét, amely elé megütögetik üres bugyellárisukat a babonások. (Krúdy Gyula)