árt
árt tárgyatlan ige -ott, -son; -ani (-t ragos mértékhatározóval is)
1. Káros hatással van vkire, vmire; bajt, kárt okoz vkinek, vminek; kárt tesz vkiben, vmiben; rongál vmit. Árt vkinek, vminek; alig, nem sokat, keveset, rengeteget árt. A fagy, a szárazság sokat ártott a gabonaféléknek. A nylon fehérneműnek árt a forró víz. (szójárás) Se nem árt, se nem használ v. ha nem használ, (de) nem (is) árt: közömbös hatású; nem sokat ér. Fogja a nagy csatabárdot, Mellyel egykor napkeleten A pogánynak annyit ártott. (Arany János) Mint a Montblanc csúcsán a jég, Minek nem árt se nap, se szél, Csöndes szivem, többé nem ég. (Vajda János) || a. <Az emberi szervezetre, az egészségre> káros hatással van. A mértéktelen evés-ivás árt (az egészségnek). Árt neki a dohányzás, az ital; a méreg se árt neki. || b. (népies) Árt vkinek: <a babona szerint varázslattal, ráolvasással> megront vkit. Szemmel ártott a gyereknek. || c. <Erkölcsi tekintetben> rosszat tesz, erkölcsi kárt, bántalmat, sérelmet okoz vkinek, vminek. Mindenkinek ártott magatartásával. Árt a hír (nev)ének. Sokat ártott az országnak. Mit árt az, ha …?: mi kár, mi rossz származik abból, hogy v. ha …? Asszony, te ártani akartál Kossuthnak. (Mikszáth Kálmán)
2. (csak tagadó szerkezetben és rendsz. feltételes módban) Nem árt (vkinek, vminek): jót tesz, javára, hasznára válik (neki). Egy pohár bor nem árt (neki). Nem ártana egy kis séta. Nem ártott volna meghallgatni őt is. Hiszen mindjárt befűtök én. Nem a vármegyének, ámbár annak se ártana. (Mikszáth Kálmán)
Szólás(ok): ld. légy.
Igekötős igék: megárt.
