apróság
apróság főnév -ot, -a
1. Nagyságra, terjedelemre nézve a szokottnál kisebb v. általában kicsiny, apró tárgy, nem nagy értékű holmi. Sütött vmi apróságot. Szedjétek össze ezeket az apróságokat! A jó nép mindenféle apróságot hozott vagy küldött: babot, krumplit, csirkét, tojást. (Gárdonyi Géza) Minden elveszett, a felvágott fa és a félig elfogyasztott sütőtök. Ami apróság kinn maradt éjszakára, az már többet meg nem került, vitték az éhesek. (Móricz Zsigmond) || a. Nem nagy értékű, apró-cseprő, jelentéktelen használati v. ajándéktárgy, csecsebecse; csekélység. A lakás berendezéséhez hiányzik még néhány apróság. Ezt az apróságot hozta ajándékba. Holmi apróságokat akart venni a bécsi kereskedőktől, akik a vásárra lejöttek.
2. (gyak. többes számban) Apró gyermek(ek), kisgyermek(ek csoportja). Bájos apróság. Mit csinálnak az apróságok? Az apróságok szállingóztak az iskolába. Uzsonnával kedveskednek az apróságoknak. Megcsókolta az apróságot. Körűl az apróság … babot szemelget. (Arany János) Kiszalad az asszony az apróságokkal, nézni az új kocsit. (Tömörkény István) || a. (tájszó) Aprójószág, kül. csirke. Boldog volt, ha kilopakodhatott a baromfi-udvarra és etethette az apróságokat. (Gárdonyi Géza)
3. Terjedelemre kisebb, nem nagy értékű, jelentőségű v. igényű szellemi termék, művészi alkotás. Írt a lapba vmi apróságot. Kedves apróság ez a dalocska.
4. (átvitt értelemben) Csekély jelentőségű v. jelentéktelen dolog; kicsiség, csekélység. Nem törődik ilyen apróságokkal. Minden apróságon bosszankodik. Az egész … oly apróság, miről szólni sem érdemes. (Eötvös József) Az apróságokra jobban kell vigyázni, mint a nagy dolgokra, mert apróságokból van összetákolva az ember élete. (Krúdy Gyula)
