átkúszik
átkúszik tárgyatlan ige
1. Átkúszik vhol: <ember, állat, rendsz. vmely akadályon> kúszva átjut, átmegy. Átkúszott az aknamezőn.
2. Átkúszik vhova: kúszva eljut vmely másik helyre. Átkúszott az ellenség vonalába. Kibújva az ablakon, átkúszott a szomszéd háztetőre. (Jókai Mór)
átkúszás; átkúszó; átkúszott.
