átkísér
átkísér tárgyas ige
1. Vkit mint annak alkalmi v. hivatalos kísérője átvisz, átvezet vhonnan, vhol, vhova. A gyerekeket átkíséri a nagyanyjukhoz. A gyermeket a rendőr átkíséri az úttesten. A lányt átkísérte Budára. A vak nőt átkísértük a másik megállóhoz. || a. <Letartóztatott személyt, foglyot> őrizet alatt átvisz, átvezet vhonnan, vhol, vhova. Átkísérik az ügyészségre. A kémet átkísérték a törzshöz. Átkísérték az ügyészségre, a Markó utcai fogházba. (Kosztolányi Dezső)
2. (átvitt értelemben, ritka) Vmin átkísér: vmely esemény tartama alatt folyton kísér (3a), elkísér vkit. Anyja jósága egész életén átkísérte. Nőm … minden nyomorúságon átkísért. (Jókai Mór)
átkísérés; átkísérhető; átkísérő; átkísért; átkísértet.
