átkeresztel
átkeresztel tárgyas ige
1. (bizalmas, kissé tréfás) Vkit, vmit más, új névvel ruház fel. Jóskát átkeresztelte Jancsinak. Sok utcát átkereszteltek. Dugonics az íródeákot írásznak keresztelte át. || a. (bizalmas, kissé tréfás) Vkit vmely új csúfnéven v. becenéven kezd nevezni. A főnököt hamarosan Gubónak keresztelték át.
2. (vallásügy, ritka) <Nem keresztény személyt, akinek már van neve,> a keresztségben más névvel lát el.
átkeresztelés; átkeresztelhető; átkeresztelő; átkeresztelt; átkereszteltet.
