átképzés
átképzés főnév -t, -ek, -e [ë, e]
1. Általában az átképez igével kifejezett eljárás, tevékenység; az a cselekvés, hogy vkit átképeznek (vmire, vmivé). Vmilyen munkakörre, új szakmára való átképzés; szakmai átképzés; a munkásoknak üzemvezetőkké való átképzése. Átképzésben részesül. || a. (1945 után) Vkinek saját szakmájában, feladatkörében korszerűbb, tökéletesebb, az új kívánalmaknak megfelelő képzésben való részesítése. Politikai átképzés; kórházi ápolók átképzése; a magyar szakos tanárok átképzése.
2. Átképző tanfolyam. Átképzésen vesz részt. Átképzésre megy.
átképzési.
