átjön
átjön tárgyatlan ige, (régies, választékos) átjő
1. Átjön vhonnan, vhova: vmely távolabb eső v. bizonyos elválasztó vonalon túl levő másik helyről vmely közeli helyre jön. Átjön a golyó túlsó partjáról. Átjön hozzám az utca másik oldaláról. Ez a villamos átjön Pestre. Csukd be az ajtót, mert átjön a füst! Csanád érsek a királyasszonnyal Átjő. (Arany János) Erdélybe átjöttem a Királyhágónál. (Mikszáth Kálmán) A drága Kisné … a ház végéből egy kis résen jön át az udvarra. (Nagy Lajos) || a. <Látogatásképpen> máshonnan ide jön. Átjött egy kis beszélgetésre. Mikor jöttök át? Este … átjött Julia | néni, s az öreg Anna is beült. (Szabó Lőrinc) || b. Távolabbról errefelé közeledve áthalad vmin. Átjön a határon; átjön a hídon; átjön az úton. Átjöhetek bízvást egykori hazámon. (Arany János) || c. Átmegy vmin v. vhova, amin, ill. ahova a beszélő (is) átmegy v. átutazik. Átjössz velünk Budára? A csomag is átjött velem a határon. Felhívta vendégeit, hogy már most az asszonyhoz jőjjenek át, itt levén az ebéd ideje. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben) Átjön vhonnan (vhova): vmely más beosztásból, körből, táborból hozzánk, a beszélő körébe, táborába lép át. Nemrég jött át a Csepeli Vasművekből. 1948-ban más pártokból sokan átjöttek a Magyar Dolgozók Pártjába.
3. <Hosszanti tárgy, út> bizonyos elválasztó vonalon átnyúlik, és azon a helyen folytatódik, ahol a beszélő van, v. ahova képzeli magát. Átjön vhova. A villanyvezeték átjön a mi szobánkba.
4. (bizalmas) Átjön vhova: vmely másik helyre, másik oldalra kerül; átkerül. Az asztal átjön a másik sarokba. A gombok átjönnek a baloldalra.
átjött; átjövés; átjövet; átjövő; átjövöget.
