áthull
áthull tárgyatlan ige, (népies) áthullik
1. <Résen, lyuk(ak)on> lefelé hullva átjut. Áthull vmin. Áthull a rostán a szem. Áthull a tetőn az eső.
2. A másik oldalon, a túloldalon levő helyre hull. Áthull vhova. Az alma áthull a szomszéd kertbe.
áthullás; áthullat; áthulló; áthullott.
