áthatol
áthatol tárgyatlan ige
1. <Élőlény> akadály legyőzésével átjut, átmegy vmin v. vhova. Áthatol az erdőn. Áthatol az ellenség táborába. Ki bírna áthatolni a hármas árkon? … (Jókai Mór) A sövények … alatt … bagaria csizmákban a kerítés-lécekhez kapaszkodva át lehet … hatolni. (Mikszáth Kálmán) || a. Vmely nyíláson nehezen átjut. Áthatolt a kerítés lécein.
2. Vmin lyukat fúrva átjut. A golyó áthatolt a hasfalon.
3. <Hang v. sugárzás vmely közbeeső anyagon, közegen> keresztülhatolva átjut. A kiáltás áthatol a falon. A hideg áthatolt a vastag ablakon is. A napsugár áthatol a légrétegen. A röntgensugár az ólomlemezen nem hatol át. || a. <Folyadék, gáz> átszivárog vmin. A kéngáz a hordó falán áthatol.
áthatoló; áthatolt.
