alkalmazkodás
alkalmazkodás főnév -t, -a (csak egyes számban)
1. Az alkalmazkodik igével kifejezett cselekvés, magatartás; a körülményekhez, viszonyokhoz igazodó viselkedés. Alkalmazkodás a kor ízléséhez. Az élő szervezet és a környezet között fennálló kapcsolat az alkalmazkodás. Jele volt a feleségem alkalmazkodásának, hogy restellte, ha sokáig aludt. (Gárdonyi Géza)
2. (biológia) A szemnek az a képessége, hogy közelbe, ill. távolba nézéskor a szemlencse megváltoztatja alakját, s ezáltal a kapott kép mindig éles; alkalmazkodó képesség. A szem alkalmazkodása idősebb korban csökken.
alkalmazkodási.
