ájuldozik
ájuldozik tárgyatlan ige -ok (-om), -ol; -tam, -ott; -nék, -nál, -na; -zon, (választékos) ájuldoz
1. Rövid időközökben, többször, ismételten (majdnem) eszméletét veszti. Ájuldozik a hőségtől. A borzasztó dohányfüst miatt anyám és nővéreim már szinte ájuldoznak. (Tolnai Lajos) Az asszony olyan volt, mint az őrült. Jajveszékelt, ájuldozott. (Gárdonyi Géza)
2. (átvitt értelemben, bizalmas, gyak. gúnyos) Ájuldozik vmitől: vmely érzelmét túlzottan, mesterkélten, tettetve hangsúlyozza, nyilvánítja. Ájuldozik a gyönyörűségtől, a felháborodástól.
ájuldozás; ájuldozó.
