1. nitor, oris, hn. [niteo]
1. nitor, oris, hn. [niteo]
1) fény, fényesség, küln. fehér szin (lásd niteo) eboris; n. diurnus, napvilág. Innen (költ.) = szin átalán; esse in quovis n.
2) átv. ért. A) szépség, jó kinézés. B) csín, pipere, ékesség, ékes és csinos kinézés, módosság és finomság külsőben. C) küln. = szépség, ékesség beszédben, az irály csinossága. D) fény, tekintély, úriság.
