A LÁTHATATLAN FONÁL
A LÁTHATATLAN FONÁL
Hosszú évek, évtizedek kutatómunkája alapján sikerült tisztázni a kutyák meglepő szaglóképességeinek határait. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a nyomkövetésre kiképzett ebek előtt láthatatlan fonál húzódik: az ember szagnyoma. A kutyák "munka közben" a nyomon maradt egyéni szagot követik, amely keveredik a talaj, az összetaposott növényzet és mikrobák, szerves anyagok, valamint a cipőbőr és a cipőkrém szagával. Bármennyire is változik azonban ez a szagkeverék az idő múlásával, a hőmérséklet, a nedvességtartalom változásával, és bármennyire is befolyásolja a bűnöző, továbbá a kutya fiziológiai és pszichológiai állapota - a szagnyom megtartja jellegzetes alapvető vonásait, ugyanúgy, mint az emberi arc, akár mosolygós, akár haragos.
A kutya természeténél fogva képes az egyéni emberi szagra összpontosítani. A gazda egyéni szaga az állat érdeklődésének és örömének a központja, ezért érdemes a kiképzést azzal kezdeni, hogy a kutya először a gazdája (vezetője, illetve kiképzője) nyomát tanulja meg követni vagy megkeresni, és jelezni a gazda szagát hordozó ruhadarabokat. Ha ezeket a feladatokat már tökéletes biztonsággal oldja meg, akkor előbb-utóbb megtanulja az idegen ember szagának követését is.
A nyomozókutya kiképzését egész fiatal korban kezdik, és egész életen át folytatják. Megismertetik vele az "egyéni emberi szag" fogalmát. Az állatnak főleg azt kell megtanulnia, hogy ragaszkodjék a főmotívumhoz, és a többivel ne törődjék, bármilyen vonzó legyen is az. Vagyis a sok száz vagy ezer szagbenyomás, inger közül csak egyetlenegy érdekelje, az, amelyet keresnie kell.
Ha a nyom elég hosszú (legalább 800 méter), a kutya képes azonosítani a nyom tulajdonosát és a szagát hordozó tárgyakat - kiválasztja a szóban forgó egyént és holmikat más személyek, tárgyak közül.
Érdekes, hogy nem minden kutya alkalmas egyformán a nyom követésére vagy egyéb szimatmunkára. Bár vitathatatlanul itt a legfontosabb követelmény a szaglás élessége: nem ez az egyetlen feltétel! Egyelőre azonban még nem sikerült pontosan tisztázni, hogy teljesen azonos körülmények között miért lesz az egyik kutyából kiváló nyomkövető, és a másik miért alkalmatlan erre a munkára.
A kutya bizonyos embert - szaga alapján - valóban képes szinte csalhatatlanul megkülönböztetni mástól. Az egyéni emberi szag egyébként főleg verejték által keletkezik. A nyomozókutya számára éppen ezért elsősorban az emberi testnek az a része "fontos", amely erőteljesebben verejtékezik. Ilyenek mindenekelőtt a láb, de a tenyérfelület, a szeméremtájék, a hónalj és a homlok is. Különös jelentősége van a ruha szagának Az alkoholfélék, az erős dohányzás, valamint a végzett munka is jelentősen hozzájárulhatnak az egyéni szag kialakulásához.
Rendőr nyomozókutyák bemutatója: a kutya sakkban tartja a "bűnözőt"
A nyomkövetés egyébként az egyik legjobb példa arra, hogy a kutya szolgálatai milyen roppant értékesek lehetnek. Amíg a vadászat ősi ösztönein alapul, addig az emberi nyom követése teljesen mesterséges cselekedet: az ember és a kutya közös törekvésének, igyekezetének eredménye.
