Tolvaj kutyák.
Tolvaj kutyák.
A kutya tolvajkodó magatartása szinte minden esetben kizárólag a nevelés, a » kiképzés hiányosságának a következménye. Ha az állat kölyökkorában megpróbál elcsenni valamit, azonnal és energikusan közbe kell avatkozni, ellenkező esetben sohasem fog leszokni a lopkodásról. A tetten ért kutyát a cselekvés pillanatában kell megbüntetni; erre két megoldás kínálkozik: v. a szigorú szidalmazás, v. a testi fenyítés. A gazda tekintélyét tiszteletben tartó eb előbb-utóbb lemond a tolvajlásról. Érzékenyebb kutyáknál a szigorú dorgálás v. az irántuk tanúsított közömbösség is idővel jó eredményt hozhat.
Ha csak a lopás tényét vesszük észre, az állatot azonban nem sikerül rajtakapnunk, a büntetés teljesen hiábavaló. Egyes kiképzők szerint gyors eredményre vezethet az egérfogó használata. Az egércsapdára helyezett darabka hús megszerzésekor a rugó a kutya orrára csapódik, így az állat azonnal rájön, hogy tilosban járt. Ez a módszer vitatható, mert eléggé veszélyes és kíméletlen, de vannak hívei. Hasznos lenne, ha gyengébb rugóval ellátott, külön a kutyák számára gyártott csapákat is forgalomba hoznának.
Ált. alapelv, hogy ne hagyjunk ételmaradékot a lakásban, a kényesebb dolgokat pedig tegyük a kutya számára elérhetetlen helyre. Ez a megelőző módszer tűnik a legjobb megoldásnak, ugyanakkor a higiénia elemi követelményeinek is eleget tesz. A kutya nem mindig azért lop, mert éhes, furcsán hangzik, de ált. a jóllakott állatok a legnagyobb tolvajok. Ez egyébként a kutyák természetével szorosan összefüggő lélektani probléma.
Ált. az étkezés jelenti a legnagyobb összeütközési pontot akkor is, ha több kutya és macska él együtt, egy fedél alatt. A tolvajlásra hajlamos kutya ugyanis nem képes megállni, hogy el ne csenjen valamit a szomszéd táljából. Ezt még akkor is megkockáztatja, ha az utóbbi magasabb helyet foglal el a rangsorban, és verekedés lesz a következménye; ilyenkor a gazdának kell azonnal és keményen intézkednie. Ha idősebb kutya az áldozat, akkor először azt etesse meg egy külön sarokban, a fiatalabbat ezalatt valamilyen módon távol kell tartani.
A kutya valójában nem megrögzött tolvaj; nagyon ritkán fordul elő, hogy a lakáson, a házon kívül lopna. A portyázva tolvajkodó kutyák többnyire a nem kielégítő, túl egyhangú táplálékon élő és ezért valamilyen hiánybetegségben szenvedő állatok közül kerülnek ki; ezek intenzíven keresik a nekik hiányzó eledelt, és ha megtalálják, meg is szerzik.
A hétvégi üdülőkörzetekben szabadon engedett városi kutyák néha nagy felfordulást rendeznek a csirkeólakban; ilyenkor az ősi vadászösztön feléledéséről van szó. Nem biztos, hogy a szájában véres tyúkot cipelő kutya városi körülmények között is hasonló dologra vetemedne. A tolvajkodás egyébként nem teljesen kockázatmentes, különösen ha az állatot többé-kevésbé szabadon tartjuk. Az ilyen eb van ugyanis a leginkább kitéve a mérgezéses megbetegedéseknek!
