Kuvasz.
Kuvasz.
Ősi magyar pásztorkutyafajta; egyesek szerint a vándorló magyarokkal, mások szerint a hunokkal került a Kárpát-medencébe. Sajátos módon - legalábbis ez derül ki az irodalmi művekből, dokumentumokból - a kifejezést nagyon gyakran a korcs kutyákra értették. Az sem vitás, hogy annak idején a ~t és a » komondort keresztezték egymással, ám mindkét fajta megőrizte sajátos fajtajegyeit.
A ~ valaha őrző-védő szolgálatot látott el a nyáj mellett, csakúgy, mint a komondor; méltó ellenfele volt a jószágot veszélyeztető támadóknak.
Rendkívül értelmes, könnyen kiképezhető, bátor, harcias, kemény kutya. Hűséges, de nem kedveskedő. Tetszetős külseje nemességet, egyúttal rendkívüli erőt árul el. Feje rendkívül szép, vonzó, koponyája megnyúlt, nem elhegyesedő, az arcorri rész széles és hosszú, a stopvonal (» Arcorri hajlás) enyhe lejtésű, szeme ferde vágású, mandula alakú, sötétbarna színű, füle tövében megtört. Nyaka középhosszú, inkább rövid, lebernyege nincs, hasa felhúzott, mellkasa mély, szabályos, háta feszes, enyhén lejtős ívű, fara kissé csapott. Hátulsó végtagjainak állása szabályos és széles. Farka lelóg, a végén enyhén fölfelé hajlik, de sohasem kunkorodik. Bőre palaszürke, sötéten pigmentált. Szőrzete közepesen durva, hullámos, merev és nem nemezesedik; színe fehér (az elefántcsontszín ma még megengedett). Marmagassága 71-75 (kanok), ill. 66-70 cm (szukák); testtömege 40-52 (kanok), ill. 30-43 kg (szukák) (1. 75. és 76. színes fénykép).
A kuvasz jó hárőrző
Kuvasz
Kuvaszportré
