Debarkálás.
Debarkálás.
Sebészeti eljárás, amelynek folyamán a kutya hangszálait eltávolítják, hogy elnémítsák az állatot. Leggyakrabban kísérletezésre használt laboratóriumi kutyákon szokták elvégezni ezt a műtétet, ill. olyan állatrészleggel rendelkező kórházban, ahol a csend alapvető követelmény.
Az állatvédők elítélik a ~t, úgy vélik, hogy állatkínzásnak minősül, ha a kutyát megfosztják a hangjától. Nincs teljesen igazuk, mert ezzel az eljárással a hangadást lényegében nem szüntetik meg, csupán csökkentik a hangerőt. Azoknak a kutyáknak, amelyeket fegyelmezéssel, olykor egészen durva, brutális eszközökkel tartanak csendben, sokkal kevésbé nyugodt az életük, mint azoknak, amelyeknek megengedik, hogy ugassanak, csak éppen csökkentett hangerővel. Különben is a sebészeti úton kialakított hangtalanság ritkán állandósul; még a legügyesebb, leggyakorlottabb sebészek keze alatt is előfordul ugyanis, hogy a hangszálak regenerálódnak. Ez a folyamat 3-4 hónapon belül játszódik le, és a kutya hangja a lágy, tompa ugatásról valami idegenszerű, vad, nemegyszer kellemetlen hanggá változik.
A~sal elnémított kutyákon egyébként a laboratóriumi vizsgálatok semmiféle pszichológiai elváltozást nem mutattak ki. A kutatók éppen ezért arra a következtetésre jutottak, hogy az állat számára tkp. teljesen közömbös, hogy ugatáskor kiad-e érzékelhető hangot v. nem. Amit élvez, az maga a cselekvés: egy ingerre adott válasz.
