Csontrendszer.
Csontrendszer.
A kutya testének vázrendszere, amelyben a csontok szalagok és porcos, kötőszövetes részek alkotta ízületek révén csatlakoznak egymáshoz. A kutya csontjainak száma - a különböző fajtáktól függően - 281 és 291 között változik.
A csont kétharmadát szervetlen anyagok: különböző mészsók; egyharmadát pedig szerves anyagok alkotják. Szilárdságát, keménységét a mészsók adják, ha tehát a fejlődésben levő kölyökállat nem kap elegendő mennyiségű mészsót, akkor testének terhe alatt csontjai elgörbülhetnek, » angolkórossá válhat. Az idősebb ebek csontozatának szerves anyaga lassan, de természetes módon csökken; emiatt csontjaik könnyebben törnek el. Ha a kifejlett eb csontjaiban kevesebb lesz a mészsók mennyisége, akkor csontlágyulás következik be, végtagjai deformálódnak.
Alak szerint megkülönböztethetünk csöves-, rövid- és laposcsontokat. A csövescsontok két vége vastag, középső része vékonyabb; tömör külső kéregállománnyal, valamint belső szivacsos résszel, amelyet vöröscsontvelő tölt ki. A csövescsontok nagyjából henger alakúak, velőüreg található bennük (pl. végtagcsontok).
A laposcsontok laposak, hosszúkásak, nagyobb velőüreget nem tartalmaznak; ilyenek pl. a koponyacsontok, a lapocka- és a csípőcsont.
A rövidcsontok viszonylag kis terjedelmű, szögletes v. lekerekített alakú csontok (pl. térdkalács v. lábtőcsontok).
A csontot borító csonthártyát számos ideg és ér szövi át, ezért rendkívül érzékeny. A csont alakja rendszerint összefüggésben van működésével, funkciójával. A csövescsontok pl. az emelőkarok szerepét töltik be; a laposcsontoknak védő feladatuk van; a rövidcsontok pedig az ízületeknél a rázkódtatást enyhítik.
A csontváz a fej, a törzs és a végtagok csontjaiból áll.
A fej csontjai a koponyát alkotják, amelyben a koponya-, a száj-, a szem-, valamint az orrüreg található. Az agyvelőt körülvevő csontokat agykoponyának, az emésztőrendszer és a lélegzőszervek kezdeti szakaszát magában foglaló csontokat arckoponyának nevezzük. Az arckoponyát az állcsont és az állkapocs alkotja, amelyben a felső és az alsó fogsor található.
A törzs csontjai: a gerincoszlop, a bordák és a szegycsont. A gerincoszlop a nyak- a hát- az ágyék-, a kereszt- és a farokcsigolyákból áll. A csigolyák egymás mögött helyezkedő, hasonló alakú csontok, ezek alkotják a gerincoszlopot. Az egyes csigolyák gerincnyílásai képezik a gerinccsatornát, amelyben a gerincvelő található. A hátcsigolyák a bordákkal és az alul elhelyezkedő szegycsonttal a mellkas csontos vázát alkotják.
A végtagok támasztják alá a testet, lehetővé teszik a mozgást, a helyzetváltoztatást. Mind az elülső (mellső), mind pedig a hátulsó végtagok két részből állnak: a kapcsolóövből és a szabad végtagokból.
Az elülső végtagok kapcsolóövét három csont: a lapocka, a kulcscsont és a hollócsőrcsont alkotja. A kutyában csak a lapocka fejlődött ki teljesen, a hollócsőrcsont a lapocka kis nyúlványaként maradt meg, a kulcscsont pedig egészen parányi kis csontocska. A lapocka és a karcsont találkozása a vállízületet, a karcsont és a könyökcsont pedig a könyökízületet alkotja.
Az elülső szabad végtag a karcsonttal kezdődik. Ez olyan csövescsont, amelynek fontos szerepe van a mozgásban, az állásban, valamint a test viselésében. A többé-kevésbé hajlott formájú karcsont - a kutya fajtájától függően - különböző hosszúságú lehet. A kisebb testű, rövidebb végtagú kutyákban (pl.: mopsz, rattler, tacskó) meglehetősen rövid és görbe.
Az alkar két csontja az orsó- és a könyökcsont nem egyformán fejlett: az orsócsontnak az alsó, a könyökcsontnak pedig a felső vége erőteljesebb; az orsócsont masszívabb, hiszen ez viseli az egész test súlyát.
A mellső végtag alkar alatti részét lábvégnek nevezzük. Három részből áll: az elülső lábtőből, a lábközépből, valamint az ujjakból. Az elülső lábtövet két sorban elrendeződött apró csontok alkotják. A felső sorban három, az alsóban pedig négy apró, négyszögletes csontocska található.
Az elülső lábközép csontjai mindkét végükön kiszélesedő, hengeres, hosszú, öt sugárban elhelyezkedő csontok. A kutyában mind az öt ujj csontjai megtalálhatók; az első ujjon kettő, a többin három ujjperccsont van. A harmadik és a negyedik ujj a leghosszabb. A legrövidebb a szinte függelékszerű első ujj, amely a talajjal nem is érintkezik.
A hátulsó végtagot a medenceöv köti össze a gerincoszloppal. Ennek csontos vázát három csont: a csípő-, a far- és az ülőcsont alkotja. A medenceöv a gerincoszloppal a merev ízületek révén szorosabban függ össze, mint a mellső végtag a törzzsel. Ez azért előnyös, mert a hátulsó végtagok - a törzs alátámasztásán kívül - mozgás közben a szabad végtag felől induló impulzust továbbítják a törzshöz. Találkozásuk az ízületi vápa (mélyedés), ehhez kapcsolódik a hátulsó szabad végtag első csontjának, a combcsontnak az ízületi vége. A combcsont a csontváz legnagyobb csontja, amely az alatta levő úgynevezett szárral és a térdkaláccsal alkotja a térdízületet. A combcsont alatti szár a sípcsontból és a szárkapocsból áll; a sípcsont jóval fejlettebb, mint a szárkapocs.
A szár csontjai alatt található a hátulsó lábtő v. csánk, amely három sorban elhelyezkedő csontokból épül fel. A felső sor két legnagyobb csontja a csiga- és a sarokcsont. A hátulsó lábtő alatt vannak az ötsugarú lábközépcsontok. Ezek hosszabbak és fejlettebbek, mint az elülső végtag hasonló csontjai.
A hátulsó végtag ujjperccsontjai ugyancsak hasonlítanak az elülső ujjakéhoz. A legtöbb fajta egyedein az első ujj hiányzik; néhány fajtában viszont csökevényes formában fordul elő (farkaskarom).
A kutya csontváza
1 - állcsont, 2 - állkapocs, 3 - agykoponya, 4 - nyakcsigolya, 5 - hátcsigolya, 6 - ágyékcsigolya, 7 - keresztcsont, 8 - farokcsigolya, 9 - borda, 10 - szegycsont, 11 - lapocka, 12 - karcsont, 13 - singcsont, 14 - orsócsont, 15 - lábtőcsont, 16 - lábközépcsontok, 17 - ujjcsontok, 18 - medencecsont, 19 - combcsont, 20 - sípcsont, 21 - szárkapocscsont, 22 - sarokcsont, 23 - lábtőcsontok, 24 - lábközépcsontok, 25 - ujjcsontok
