Csivava
Csivava
(Chihuahua). Ősrégi mexikói fajta; állítólag hét évszázaddal ezelőtt, amikor Mexikó földjét még aztékok lakták, ún. hústermelő háziállatként élt néhány kis termetű baromfival egyetemben, és - hallal, tengerimalaccal kiegészítve - a létfontosságú fehérjét, a húst szolgáltatta gazdái számára. A XIII. sz.-tól kezdve a hódítók fölfigyeltek élénk, éber természetére, s ezért "riasztó csengőként" működött a palotákban. A nagy testű, harapós, de kissé lomha » boxerszerű őrkutyák békésen szundikálhattak, mert a csöpp ~, ha kellett, idejekorán riasztotta őket.
Mások viszont azt állítják, hogy a ~t a kínaiak vitték be Mexikóba kb. száz évvel ezelőtt; nevét Chihuahua államról és városról kapta, és ez az egyetlen, amit teljes bizonyossággal állíthatunk történetéről. A tenyésztők áldozatos fáradozásai következtében a világ legkisebb kutyája lett; ma már alig félkilós "mellényzsebkutya" formában is előfordul. Ezek a nagyon apró egyedek ált. csípőbántalmakban szenvednek; a szukák nehezen ellenek.
Idegenekkel szemben bizalmatlan, jó jelzőkutya, mert a legkisebb váratlan zajra is reagál. Kis termete ellenére igen élénk, mozgékony állat. Rövid és hosszú szőrű változatban tenyésztik; a rövid szőrű típuson a szőr hossza az egész testen egyforma, a fejen és a füleken rövidebb. Füle sajátosan szétáll, ha figyel, hegyezi, nyugalmi állapotban kissé lehajtva tartja. Háta egyenes, fara kissé csapott, farka mérsékelten hosszú, csánkig ér, hátra v. oldalra kunkorítva viseli. Marmagassága 16-20 cm; testtömege 0,90-3 kg.
A hosszú szőrű változat szőrzete néha hullámos v. gyengén lesimul; a farkon hosszabb, a füleken és a végtagokon bojtos, a nyakon széles szőrgallért alkot. Enne a típusnak a füle a hosszú szőrzet következtében nem áll fel annyira, de sohasem teljesen lelógó. Marmagassága megegyezik a rövid szőrű típuséval; testtömege 1-4 kg.
Mindkét változat színe sárgásbarna, gesztenyebarna, fehér-fekete, rőt, fehér (1. 43. színes fénykép).
Hosszú szőrű csivava
Rövid szőrű csivava
