A fej
A fej
Az állati test egyes részeinek kölcsönös összefüggéseit mind a tudósok, mind a gyakorlati szakemberek már réges-régen felismerték. "Milyen csoda lenne az agár bulldogfejjel" - írta Darwin.
A fej lehet:
rövid(boxer, bulldog, puli, mopsz, pekingi palotakutya),
hosszú(agarak),
arányos(vizslák, német juhászkutya, dalmata, kuvasz stb.).
hosszú(agarak),
arányos(vizslák, német juhászkutya, dalmata, kuvasz stb.).
A bulldogfejű agár valóban nagy csoda lenne, de az extra megjelenés számos hátránnyal is járna. A nehéz bulldogfej több, egymással kölcsönösen összefüggő testrész megváltoztatását kívánná meg: rövid, izmos nyakat, az elülső testrész masszív izomzatát, a végtagok megrövidülését stb. Mindezek éppen az agár legfontosabb képességét: a gyorsaságát akadályoznák.
A kutya egyik legfontosabb és legreprezentatívabb testrésze tehát a fej, amelyről sok minden leolvasható, és amelynek egyúttal fajta meghatározó szerepe is van. A gyakorlott szakember csupán a fejet látva is felismeri a fajtát, anélkül, hogy az egész testet szemügyre kellene vennie.
A fej két fő részből áll: az agykoponyai és az arcorri részből. Az utóbbinak a fejforma alakulásában meghatározó szerepe van olyan értelemben, hogy a fej rövidségét vagy hosszúságát voltaképpen az arcorri rész rövidsége vagy hosszúsága határozza meg. A koponya két részét a szemgödrök választják el. Az agykoponyai és az arcorri rész átmenetét arorri hajlásnak vagy stopnak nevezzük.
A fejjel kapcsolatban egyébként érdemes még megemlíteni azt a furcsa tévhitet, hogy miután ez a testrész foglalja magában az agyat, sokan tévesen azt gondolják; a keskeny fejű kutyafajtáknak (például az agaraknak) kisebb az agya, mint a széles, gömbölyű fejűeknek. Még jobban leegyszerűsítve a dolgot: a kis fejű kutyák buták, a nagy fejűek pedig okosak.
Mi a helyzet a valóságban?
A skót juhászkutya feje például azért látszik túl keskenynek, mert vékony az izomréteg a koponyáján. Az újfunlandi csodálatra méltóan magas fejteteje ugyanakkor leginkább szőrből, nagy nyakszirtcsontból, vastag izomszövetből áll - a fej, a koponya és a homloküregek mentén. Agykoponyája viszont - testméretéhez viszonyítva - nem nagyobb, mint a skót juhászkutyáé.
A fej ad otthont az agynak
Már ebből is levonhatjuk azt a következtetést, hogy a fejforma nem lehet a tényleges oka a fajták között esetleges értelmi és képességkülönbségeknek.
Régebben a kutyák kiválasztása elsősorban használati célok alapján; manapság inkább kiállítási szempontokat vesznek figyelembe. Az összefüggés tehát főként a mesterséges kiválogatás mértékében, nem pedig a fejformák különbözőségében keresendő. A kutya, ha nem is teljesen, de nagymértékben az érzelmek birodalmában él, ahol mit sem számít az agykoponya formája, terjedelme.
