Az izmok
Az izmok
A kutya kétféle izomzata a csontos váz izmai és a bőrizmok. A csontos váz izmai: az elülső és a hátulsó végtagok, a törzs, a mellkas és a has, valamint a fej izmai. A kutya a vázizmok működése révén mozog.
A mozgásszervek izmain kívül számos belső szerv működése: a vérkeringés fenntartása a szív- és az érizmok funkciója nélkül, a táplálék feldolgozása a nyelő-cső, a gyomor- és bélizomzat nélkül elképzelhetetlen, de a szaporodás is izomműködéssel jár. A váz- és a zsigeri izmok mind felépítésükben (harántcsíkolt és sima izmok), mint pedig működésük gyorsaságában különböznek egymástól.
A kutya izomzata
1. külső rágóizom, 2. állkapcsi izom, 3. szegyfejizom, 4. a csuklás izom nyaki része, 5. tövis mögötti izom, 6. széles hátizom, 7. hátágyéki pólya, 8. külső ferde hasizom, 9. középső farizom, 10. széles combpólya, 11. a comb kétfejű izma, 12 .félig inas izom, 13. szabóizom, 14. farokizmok, 15. mély szegyizom, 16. karizom, 17. háromfejű karizom, 18. deltaizom
A kutya mozgásával kapcsolatos harántcsíkolt izmokat az agy és a gerincvelői idegek működtetik, amelyek az izmokban végződnek. A harántcsíkolt izmok összehúzódásukkal és elernyedésükkel ízületeket mozgatnak, így jön létre a test helyzetváltoztatása. E működésük miatt ébrenlétkor meghatározott, állandó feszültségük (tónusuk) van, és gyors, erőteljes mozgást tudnak létrehozni, ugyanakkor hamar ki is fáradnak. Az állat alváskor a harántcsíkolt izmok elernyedt állapotban pihennek. A harántcsíkolt izmok működésével hozza létre a test mozgását: a végtagok hajlítása és feszítése, a járás, a fej és a törzsizmok különböző bonyolult és összerendezett működése. Az izmok végein legtöbbször inas rész található, amellyel a csontokhoz tapadnak.
A simaizmok az állat akaratától függetlenül működnek. Ezekben az izmokban fáradtság nem alakul ki. Összehúzódásuk lassabban jön létre, és állandó ritmikus mozgásra képesek.
