Magyar nemzeti muzeum.
Magyar nemzeti muzeum.
(Vége.) III. A’ magyar nemzeti muzeum természet-müvészeti osztály gyüjteményeibe legközelebb bejött:
Az ásványok országából:
Ő cs. kir. felsége Karolina Augusta özvegy anya-királynénk, méltóztatott kegyelmesen majus hó 31-kén m. n. muzeumunkat egy különös szépségü, Selmeczbánya városa Mihály-bányai János-aknájában találtatott, ritka nagyságu Diorit-talapzaton alakult, józanitó jegeczczel (Ametist Crystall), mellynek egy része mészkő jegeczczel van bevonva, megajándékozni. A’ fő józanitó jegecz magassága 10, alapjánál levő átmérője 1˝ hüvelyk.
A’ rovarok osztályából:
Ő cs. kir. főhgsége kegyelmes nádorunk néhai Treitschke Fridrik nagyhirű rovarász (entomolog) europai hirességü pillangó-gyüjteményét méltóztatott m. nemzeti muzeumunknak kegy. megszerezni. Áll pedig ezen egész gyüjtemény 2582 fajból, melly maga változatival ’s külön nemével 9500 példányban díszlik. Feltünő ebben kivált az apróbb pillangók serege.
Azon számos természettani tárgyak közt, mellyeket Petényi Salamon, a’ m. n. muzeum természetmüvészetiek osztályánál segédőr, utolsó 1842-ik esztendei utazásaiból hozott, különös emlitésre méltók:
Az állatok országából:
I. Az emlősök osztályából: a’ nádi egér (mus arundinaceus Petényii, Rohrmaus) az egerek nemében egészlen uj a’ Rákoskereszturi nádasokban fölfedezett faj.
II. A’ madarak osztályából: 1) a’ fekete szárnyalju székicsér (Natricola melanoptera Petényii, schwarzunterflügelige Läuferschwalbe), az europai madártanra nézve szinte uj ’s igen érdekes madárfaj.
2) A’ rózsabegyű Pszityor (Anthus rufogularis, rostkehliger Piper); eddig a’ magyar Faunában ismeretlen madárfaj.
3) Vöröslábu vércse (Falco rufipes, Rothfuss-Falke) különféle tollazatjában, és az eddig ismeretlen, ’s igy magyar nemzeti muzeumunkban is hiányzott, nagy ritkaságu tojásaival.
Mindezek ’s ez előtti számtalan egyebek b. Podmaniczky János Tisza-melletti jószágaiból hozattak; kinek különös hálát tartozunk jelenteni nemzeti muzeumunk részéről, azon szives részvéteért, mellyel Petényi Salamon nemzeti muzeumunk körüli törekvéseit legtisztább szeretettel ’s igyekezettel előmozditja.
Ugyan az ő 1842-ki Zólyom, Turócz, Trencsinben tett kirándulásai alkalmával gyüjtött, ’s folyó évi majus hónapban m. nemzeti muzeumunkban felállitott tárgyak:
4) A’ sárgás billegény (motacilla flaveola, gelbliche Bachstelze), Turócz és Zsarnócza folyók közt lőtt europai ritkaság.
5) A’ papagályorrú keresztorr (Crucirostra pytiopsittacus, grossschnabliger Kreuzschnabel). És
6) A’ szalagos keresztorr (Crucitenoptera, weissbindiger Kreuzschnabel).
7) A’ hosszu orrú búvár (Mergus serrator, langschnäbliger Sägetaucher.)
E’ három, magyar Faunánkra nézve nagy ritkaságu faj, Beszterczebánya vidékén lövetett.
Különös hálával emlitendők e’ helyen a’ Zólyom megyei természetbuvárok, ugymint: Hermann Károly breznobányai kam. orvos; Drechsler András beszterczebányai főjegyző; Grineus János ottani kamarai pénztári tiszt; Szinovicz László városi gyógyszerész, főkép pedig a’ beszterczei kisdedóvó-intézet lelkes tanitója Rokosz István, kik m. n. muzeumunkat több jeles természeti ritkaságokkal gazdagitották.
III. A’ halak osztályából: a’ tarka szárnyu kolty (Cottus poecilopus, buntflossiger Groppfisch oder Keiling), Petényi által legelőször a’ Tátra, most Turócz és Zólyom rengetegei folyóiban is fölfedezett uj halfaj. Mintegy 3–5 hüvelyk hosszu.
IV. A’ hüllők osztályából (Herpetologia) a’ Tisza-béka (Rana tisza Petényii, Tisza-Frosch) óriási nagyságu, az europai, tehát magyarhoni Herpetologiára nézve is uj, Petényi által szinte b. Podmaniczky János tiszamenti jószágaiban fölfedezett béka-faj.
Növények országából:
Rokosz István, a’ beszterczebányai kisdedóvó intézet lelkes tanitója, legközelebb ajándékozott m. n. muzeumunknak két darabot a’ röpkény vagy fára futó borostyán-törzsből (Hedera-Helix, Epheu), mellynek egyik darabjának átmérője 4˝ hüvelyk, a’ másik véknyabbé pedig 2 hüvelyk; ’s minden nagy tömege mellett is igen könnyü.
Ezen különben igen ismeretes magyarhoni növény törzse, melly 1841-ben Beszterczebánya városa jószágaihoz tartozó egyik ős erdőben találtatott ’s le is vágatott, iszonyu nagysága miatt érdekes, és kivált hazánkban, hol az erdőpusztitás napi renden van, jelenleg láthatlan ritkaság.
Kubinyi Ágoston, a’ magyar nemzeti muzeum igazgatója.
