Bács.
Bács.
April. 27. Tegnapelőtt főispáni elnöklet alatt kezdett követutasitó népes közgyülésünket mérsékelt cortesi testület is tarkitá, mellynek rendeltetése vala az adómentesség ’s ősiség – mint mondatott – ősi alkotmányunk ezen legszentebb két ereklyéinek föntartásaért, ha a’ körülmények kivánnák, bajnoki vokssal is harczolni. Azonban a’ ki Bács megye szelid RReit ismeri, ezen országos fontosságu események között sem félhetett nyers erő használatától, mert nálunk még az átalakulási kor közügyei sem érdekelnek sokakat azok közül, kik az értelmiség diszes körében hasznosan fölléphetnének; valóban fájdalommal vevők észre, mikint sok jelestehetségü ’s nagytekintélyü táblabiráink hiányzottak azon sorból, honnét síkra lépni kellett vala. Az országgyülést hirdető k. leirat felolvasása után az utasitási terven dolgozott két választmány javaslata ott, hol különböző véleményváltozást hozott egymás ellenébe, fölváltva került szőnyegre. 1) pont, az ősi szokás szentes megtartásával az üdvözleti tisztelgéseket szabja kötelességül. – 2) Sarkalatos törvényeink az I. R. 9 az 1741: 8 cz. ’s ebben fölhivott czikkek szigorusága szerint olly hőn, olly buzgón fentartatni javasoltatnak, hogy ezekről még akkor se emeltethessék szó, ha az érlelő idő alkalmi módositást kiván. – 3) Az előleges sérelmek orvosoltatása, kivánatok teljesitése hatályosan sürgettetni rendeltetik, hogy az innen támadott keserű emlékezetek valahára megszünjenek. – 4) A’ közadó tárgyában az 1715: 8 törvényczikk szabályai utasitásul szolgálván, követeink figyelmeztetnek, mikint sem a’ legközelebbi országgyülésen határozott öszvegnél többet, sem a’ hongyülésnek alkotmányilag biztosított rendszeres tartása határidején túl, semmi esetre ne ajánljanak, ’s akkor is a’ szokott óvás mellett. – 5) A’ vallásos surlódások kellemetlen kikerülése végett a’ mult országgyülésen mind a’ két táblán keresztüljutott fölterjesztésre sürgettessék a’ királyi leirat, ’s törvény alkottassék, ugyszinte a’ görög n. egy. hitüek panaszainak orvosoltatása tárgyában felküldött törvényczikk létesitése szorgalmaztassék. – 6) A’ magyar koronához tartozó részek visszakapcsoltatását illetőleg, követeink szólaljanak fel, hogy az anyaországunktól elszakasztott tartományokban ő felsége fejedelmi befolyását hatalmasban kiterjeszteni ’s a’ magyar korona jogigényeit teljesedésbe hozni méltóztassék. – 7) Ő felsége hiv magyarjai közt választandó fejedelmi lakás iránt a’ nemzet forró ohajtásának kijelentése mellett kéressék meg. – 8) A’ papiros pénzért sürgetendő kezeskedés semmi szín alatt el ne vállaltassék. – 9) A’ magyar nyelv már diplomaticia állásra emeltetvén, az 1840: 6 törvényczikk oda terjesztessék ki, hogy nem csak az ország határán belőli minden tiszti levelezések egyedül magyarul intéztessenek, hanem Horvátország is lehető legrövidebb határidő alatt hivatali esetekben magyarul levelezzen, az iskolákban pedig a’ magyar nyelv minden tanulmányi szakokra általánosan kiterjesztessék. – 10) A’ Ludovicea miatt hosszas vitatkozások keletkezvén, utasitásul adatott, hogy annak megnyitása buzgóan szorgalmaztassék, megemlittetvén, hogy az abbani szaktudományok közül minél többnek magyar nyelveni előadatása kivántassék, egyébkint ha minden tudomány magyarnyelveni tanitása nem eszközölhető, e’ miatt az egész üdvös intézet föl ne áldoztassék*. 11) Az ősiség eltörlésére nézve a’ két választmány véleménye különágazván, midőn a’ nagy választmány a’ nemzeti jólét ’s biztosabb átalakulás eszközei ’s tárgyai között az ősiség fen- vagy nem maradása iránti tanácskozást napi renden lenni találta, meggyőződött arról, hogy az ősiség hazánk első időszakától majd ötszáz évig ismeretlen volt; mig 1350-ben I. Lajos alatt törvény által megalapittatott, ’s ámbár e’ három kérdésre: a) kivánják e a’ jelenkor körülményei ’s a’ honnak ezekkel járó jóléte az ősiség megszüntetését? b) megférhet e ez az alkotmány életével ’s a’ nemzetiségnek – semmi egyébnek föl nem áldozható fenmaradásával; végre c) várható e illy hoszú idők óta törvényen alapultan idősült ’s az ősiséggel mintegy elválhatlanul összeforrt fiscalitási jog megszüntetése? – fontos okokkal kifejteték: hogy a’ korkérdések főbbjeinek egyike az ősiség eltörlése, mert a’ nemest birtoka szabad használati ’s rendelkezési jogától egyenesen megfosztván, nem csak a’ birtok értékét alább szállitja, hanem a’ tulajdonos hitelét ingadoztatva megsemmisíti; továbbá azon tapasztalati szempont is kiemeltetett, mikint országunk öt első századain olly nehéz időszaki rendülések között mind az annyira szentül őrzött alkotmány élete, mind a’ nemzetiség veszélyeztetése nélkül ősiség nem-létezésével fönállhatván, a’ mostani korszak változott politicai elvei mellett annak eltörlése inkább szilárditandja alkotmányunk életét ’s nemzetiségünket; a’ fejedelem pedig, arányos kárpótlás határozásával 312– ugy vélték – nem sok akadályokat gördítend a’ nemzet kivánata ellenébe, mind e’ fontos okok felhordásával egyedül a’ vérrel szerzett ősi szabadság föl nem áldozhatása tekintetéből a’ választmányi javaslat megbukott, ’s igy tovább is ősiek maradtunk. – 12) Ezt követé az urbéri örökváltság megbukása, megalapittatván, mikint az örök megváltás soha kényszeritőleg, hanem kölcsönös egyezkedés utján pénzzel vagy a’ birtok egy részének odaengedése mellett is eszközöltessék; csak szabad alku, mert soká tart. – 13) Az ősiség fentartásával a’ birtokolhatlanság sovány elvét is fentarták a’ RR. – 14) Szőnyegre került a’ házi adó aránylagos viselésének elvállalása. Itt is külön vélemény létezvén a’ kis ’s mintegy hetven tagból állott nagy választmány között emez, fölhozá, mikint a’ szeretett hon boldogabb jövendője, a’ haladási kor kivánata, a’ nemzeti átalakulás politicai hittanja, az igazság ’s méltányosság, mindannyi szent hangok hatalmasan parancsolják, hogy a’ most csak nem-nemes honfiak vállain fekvő házi adónak a’ nemesség általi elvállalása törvényileg kimondassék, ’s ámbár e’ nagyszerű elvnek nyilvánitásával e’ főfontosságu kérdés rögtöni eldöntését nemis kivánta, hanem előbb országos választmányt ohajtott kineveztetni, melly körülményesen kifejtse, mikép adózzék a’ nemesség? mitől? milly arányban? hová? mire? millyen kezelés ’s kezeskedés alatt? ’s mi haszna leend az adózásból? ’s noha ennyi ágasbogas kérdéseket állitott is fel az elv valóságára, még is győzött a’ a vérrel szerzett ősi szabadság, ’s hatalmasan hangzott a’ nem-fizetés erőbeni fentartására megtanult „maradjon”, ’s többen a’ cortesek közül e’ szóval kezdének magyarul beszélni, ’s midőn az egyik szólani nem kivánt, a’ másik nem akart, a’ harmadik a’ nehéz körülmények között nem mert, maradjonokkal buktattatott meg a’ nagy választmány korszerű javaslata, ’s igy Bácsban nem ólmot bot, nem bicska, nem dorong, hanem hallgatás általbukott meg a’ házi adó. – 15) A’ czéhek eltörlése könnyen keresztülment; Bács nem kivánja föntartani azokat. – 16) A’ népnevelés nagyszerü kérdése e’ haladási kornak éber figyelmét méltán igényelvén, miután annak legszerencsésb kifejtését kellő sükerrel csak a’ törvényhozó testület eszközölheti, országos választmány kirendeltetése szorgalmaztassék, melly e’ szétágazó tárgynak czélszerű foganatositandása iránt tervezetet, a’ törvényhatóságokkal közlendőt készitsen. – 17) Sajtószabadság. Ez iránt törvény alkottassék, melly az önkény hatalmának korlátot szabjon, ’s az irók keseritéseit megszüntesse. – (Vége következik.)
E’ részben, ugy látszik, nem jól valának a’ ns megye RRei értesitve, mert nem a’ magyar nyelveni tanitás volt a’ surlódás tulajdonképi tárgya, hanem az: ha valljon a’ tanitás körüli intézkedésbe az ország RRei befolyhatnak e, vagy pedig nem? – Szerk.
