FRANKHON.
FRANKHON.
A’ Sade- és Duvergier de Hauranne-féle javaslatok, amaz bizonyos tisztviselői categoriáknak a’ követkamrábóli kizárása, emez pedig a’ nyilvános szavazat behozatala iránt, a’ kamrában és a’ sajtóban különféle véleményeket idéztek el. Sade javaslata, melly nem egyéb, mint a kamrában már több év óta különféle alakokban ismételt Remilly féle inditvány, nyolcz tisztviselői osztályra, jelesül a’ ministerekre, országos altitoknokra, a’ törlesztő és számoló udvarok és a’ párisi kir. főtörvényszék főügyvédeire követ és teljeshatalmu ministerekre, országos uradalmak, erdők, vámok, posták, gyarmatok, direct és indirect adók főigazgatói és igazgatóira, végre a’ párisi nemzetőrség főkormányzójára, a’ rendőrség és a’ Szajna megye ispánjára nézve kivételt teszen. Az ellenzéki sajtó e’ reformban korán sem lát okot nagy örömre, ’s a’ National és Gazette de France az egészet silány és csekélyes indítványnak tartják, jó elvnek, melly azonban nyolcz kivétel által teljesen fel van forgatva. A’ nyilvános szavazat ellenben mindenütt pártolókra talál, a’ ministeri pártnál ugy, mint az oppositiónál. Támogatja ez inditvány a’ kamrának legujabb tapasztalása a’ Teste-bordeauxi vasut tárgyában. A’ kormány t. i. két millió frankot kért az említett pálya segélyezésére, és az inditvány egyes pontjai el is fogadtatának, végül azonban az egész javaslat félrevettetett. Mindenik fél fegyverül gondolja majd használhatni a’ nyilvános szavazást a’ másik ellen, ’s igy nem lehetetlen, hogy többséget nyer. – A’ választásnyomozó bizottmány is bevégezte hosszas tusa és számos ülések után munkálatait. Előadóul Lasnier urat választá. – A’ Guadeloupe segélyezésére kért öszveg mind a’ két kamra által megadatott, ’s az aláirások is dicséretes előmenetelt tesznek; általában semmi sem mulasztatik el, hogy a’ szenvedők insége minél gyorsabban enyhittessék.
Párisban mart. 12-kén a’ nyolczadik kerület (arrondissement) maire-hivatalában közgyülés tartatott azon gyárosok és kézmüvesek részéről, kik a’ mult év utolsó hónapjaiban folyamodtak a’ kormányhoz, miszerint a’ német vámszövetségnél lépéseket tegyen a’ párisi műipar ellen intézett vámszökkentések megszüntetése iránt. a’ folyamodók azóta „kiviteli társulat” czím alatt egyesültek. A’ gyülés nem vala fölötte számos. A’ küldöttség, melly az említett folyamodással a’ kereskedelmi ministerhez és a’ szajnamegyei kereskedelmi kamarához vala kiküldve, jelentést tön a’ ministereknek élő szóval adott válaszáról; miszerint a’ franczia kormány már sürgetőleg felszólalt a’ franczia műipar védelmére a’ berlini kormánynál; egyébiránt – mond a’ minister – a’ suttgarti tiltó rendszabályokat nem tekinthetni visszatorlásnak, minthogy Frankhon általában mit sem tön illy visszatorlásnak, minthogy Frankhon általában mit sem tön illy visszatorlás előidézésére. A’ kereskedelmi kamra hasonértelmü választ adott, ’s egy uttal a’ folyamodók kérelméhez csatlakozott. Az alkudozások, ámbár az uj vámjegyzék folyó évi jan. 1-jén tettleg is életbe lépett, a’ keresk. minister kijelentése szerint, folyton folynak, ’s a’ kormány reméli, hogy a’ német vámjegyzék, ámbár három évére fogadtatott el, még az első év lefolyta előtt változást fog szenvedni. – E’ társulat most, működést nagyobb körre kiterjesztendő, „párisi műipar- és kivitel-egylet”-té alakult, mellyben a’ párisi kiviteli kereskedésnek minden ágai részt fognak vehetni. Igy értesittetik az augsburgi Allg. Ztng egyik párisi levelezője által.
Otahaiti, vagy Taheiti és a’ többi társasági szigetek királynéja Gomaré Dupetit Thouars ellenadmiralnak kijelentém, miképen ő kész Frankhon uralmát elismerni, mire Taheiti szigetén franczia lobogó tűzetett ki, az angol missio ellenben elűzetett. A’ York Commercial Advertiser szerint Dupetit Thouars sept. 8-kán Taheiti szigetéhez érkezvén, állitólag, a’ franczia lobogó megbántásaért 10,000 dollár kárpótlást kért, ’s az ebbő leredett alkudozás a’ sziget meghódolásával végződött. E’ szerzemény sokkal fontosabb, mint a’ Marquesas-szigetek meghóditása. A’ társasági szigeteken több jeles kiköt és 135,000 lakos van. A’ Gazette de France, melly e’ hírt legelőbb közlé, szeretné tudni, mit mondanak majd ehhez az angolok, kik köztudatul Taheitit mint álladalmat elismerték, ’s némi véduraságot gyakorlottak a’ szigeten. Chiliben (Délamerikában) a’ társasági szigeteknek a’ francziák általi elfoglalása kellemes benyomást tőn. A’ Moniteur Parisien, félhivatalos lap, e’ hírt szitne megerősíti. Frankhon tehát a’ Csendes-tengeren mindinkább terjeszti befolyását.
