ÉJSZAKAMERIKAI EGYESÜLT STATUSOK.
ÉJSZAKAMERIKAI EGYESÜLT STATUSOK.
Webster, a’ whig pártnak egyik főnöke, nem rég Bostonban heves beszédet tartott a’ nemzeti bank visszaállitására; más részről azonban a’ democraticus lapok irják: hogy az aggastyán Jackson tábornok falusi jószágáról egy mult évi nov. 24-kén irt levelet küldött Dansornak, mellyben ismételve és határozottan minden papirospénz és nem készpénzzeli fizetésre alapított bankintézet ellen nyilatkozik. „Miután az egyes statusok – ugy mond – pénzveretési ’s annak értékét meghatározási souverain jogukról önkényt lemondottak, ’s hiteljegyek kiadását, vagy más eszközöknek mint arany és ezüstpénz fizetésüli használatát magoknak eltiltották: az egyes statusoknak föntartott jogai közé nem tartozik a’ bankokat hiteljegyek kiadására fölhatalmazni. Mi pedig a’ bankjegy egyéb mint hiteljegy? Természeténél fogva megengedi, hogy a’ bankok egy igazi dollára három papiros dollárt adjanak ki. Ha most valakinek van három öttalléros jegye, és egyet bevált a’ bankban, ugyan mit képvisel a’ másik kettő? – felelet semmit, mint hitelt. Midőn a’ praesidensi székben ültem – mond tovább a’ veteranus – több választmányok, kik a’ bankokat képviselék, kérdezősködtek nálam: valljon egyáltalában nem akarok e más bankjavaslatot mint készpénzre alapítottat elfogadni? – Válaszom mindig az vala: nem, és igy előmbe javaslat nem is terjesztetett. Én a’ papirospénznek minden időben ellensége voltam, akár a’ kincstárból, akár más forrásból eredett az. Ha a’ papiros valódi képviselője a’ készpénznek, miért nem fizettetnek az adósságok készpénzzel, ’s miért forog az ércz csupán a’ munkások ’s termesztők kezeiben? Mire való tulajdonképen a’ papirospénzt? – Sem a’ kereskedőnek, sem a’ munkásnak nem szükséges az. A’ kereskedőnek váltó kell, nem bank- vagy kincstárjegy; tegyen le a’ banquicr-nál kivel a’ fizetést tétetni kivánja, elég értéket, ’s váltói az unio minden részében kelendők lehetnek. Legnagyobb botorság, mit valaha a’ néppel elhitetni kivántak, azon fecsegés: hogy világon nincs elég ércz, mellyel a’ polgári társaság szükségei fedeztethetnének. Nézzük Cuba szigetét, ott nincs papirospénz. Zárjatok ki csak minden papirost forgásból, ’s az ércz rohanó folyamkint fog az országba befolyni, de addig nem, mig papirospénz lesz, mellynek értéke mindig veszélyeztetve van. A’ nemzeti papirospénz-forgás mindig a’ népeknek átka vala, ’s az abból eredő veszteség mindig a’ munkát és szorgalmat sujtá legsúlyosban.” – Egy würtembergi kereskedő Uj-Orleansban tervet bocsátott ki: mikint lehetne az uj és ó világ minden statusaiban egyenlő pénzlábat és mértéket a’ decimal-rendszer szerint fölállítani. E’ terv hihetőkép a’ congressus fog terjesztetni, sokan azonban practicus kivitelén igen kétkednek.
