KÜLFÖLDI NAPLÓ.
KÜLFÖLDI NAPLÓ.
A’ Brougham lord elnöklete alatt álló „közhasznú ismereteket terjesztő társaság” a’ franczia „Biographie Universelle” mintájára „Biographical Dictionary” czimű munka kiadását tervezte Long professor szerkesztése alatt. A’ munka első kötetének első fele már meg is jelent. Az angolok e’ nemű régibb tudományos vállalatai, mint például Charmeré 1761–1767-ben, nem valának kielégitők, és a’ „Biographia Britannica” is, mellynek utólsó kiadója Blackstone Vilmos vala, csak F betűig terjed. E’ vállalat tehát nagy hézagot tölt be az angol literaturában. Az Edinburgh Rewiew dicsérve emeli ki e’ munkában a’ források gondos kijelölését, melly a’ „Biographie Universelle”-ben teljesen hiányzik.
Januar. 1-ső napján a’ szokott újévi tisztelgések a’ párisi kir. udvaron a’ Moniteur által jó előre közlött renddel mentek véghez. Az országos testületek, törvényhozókamrák ’stb. nevében illető elnökeik szólának a’ már ismert modorban, ’s a’ király felelt, mit – máskor is felel. a’ diplomatakor szónoka Brignole–Sale marquis sardiniai követ vala. A’ párisi érsek és a’ párisi egyházi rend dec. 31-kén tisztelkedék, ’s a’ király magát és családját imádságaikba ajánlá.
A’ franczia Commerce, melly már hat év óta külön toldalékkal jelent meg, egy óvpénz mellett két külön ujságlap kiadásáról vádoltatván, felelős szerkesztője 20 frank bündíjra és egy hónapos fogságra itéltetett. Az itélet fölebbvitetett.
A’ Commerce szerint a’ tavalyi algiri költségek 10–20 millióval haladák meg a’ szavazatilag megadott öszveget. A’ kormány Bugeaud tábornokot vissza akarja híni, ’s egy helytartó helyett három kormányzót, Algirban Changarniert, Oranban Lamoriciéret, Bonában Bedeaut kinevezni.
A’ franczia kormány a’ Páris és Genf közötti utat (Lons-le-Saulnier, Sainte-Claude és Gex felé) egy tunnel által szándékozik megröviditeni, melly Montjoux és Gex közt Faucille hegyen fogna átfuratni. A’ költség előlegesen 1,200,000 frankra számittatott.
Barcelonából irják: hogy az ó-castiliai főkapitány Barcelona bevételének megünneplésére, a’ burgosi nemzeti őrség fölött nagy hadi szemlét akart tartani; történetesen azonban egy nemzeti őrség fölött nagy hadi szemlét akart tartani; történetesen azonban egy nemzeti őr sem jelent meg a’ szemle helyén.
Zürich cantonban jelennen komoly lépések tétetnek, a’ kormányt arra birni: hogy a’ már előbb Baseltől Zürichig tervezett vasutnak létrejövetelét eszközölje. Végre belátták a’ Zürichiek, hogy nincs többé idő vesztegleni. Ha Baden a’ rajna-jobbparti vasutat Constanzig fölépíti, a’ kereskedésnek egyetlen ága, melly Zürichnek tetemesen jövedelmezett, a’ transito-kereskedés, ránézve veszve leend. A’ cantonnak községei tehát gyülést tartottak, ’s egyhangulag elhatározák: kérelemlevelekkel járulni az illető hatóságokhoz, és Argaut fölszólitani, hogy az érdeklett vasutnak közös erőveli megépitéséhez járuljon. – Bizony uraim! nekünk sem ártana a’ pest-fiumei vasut kérdését egy kissé jobban szivünkre venni, nehogy fontolva halasztgatásunkban egy más vasuttal megelőztessünk.
A’ lipcsei Allg. Zeitung m. é. dec. 19-ikei számában fölhozott sajtószabadságellenes törekvésekrőli vádakra Hesse kormánytanácsos felelt, ’s magát igazolá, hogy ő az említett censura-szabályokróli hivatalos tárgyalásokban részt nem vett. A’ rajnai ujságnak egy westphaliai levelezője ezen igazolásra azt jegyzi meg: hogy a’ közönség feszült figyelemmel várta, miszerint a’ kormány maga fog nyilatkozni, minthogy a’ hatóságoktól, kikre nézve az october 14-ikei cabinet-rendelet törvényerejű, illy nyilatkozást várni a’ nép jogositva van.
Schleswig-Holsteinból irják m. e. december 27-ikéről: hogy Augustenburg herczeg, mint a’ schleswigi országgyülés követtagja, a’ jütlandi tartományi rendek fölirásának, mellyet azok With inditványára a’ dán nemzetiség ügyében 46 szóval 3 ellen elhatároztak, ’s a’ mellyben a’ schleswigi országgyülést dán nemzetiség ellenes törekvésekről vádolák, mint beavatkozási jogbitorlásnak, ünnepélyesen ellenemondott. Ezen ellenmondást, Lorenzen és Jebsum követeket kivéve, ez elnök és egész országgyülés magáévá tevé.
(Rajnai hirlap.)
A’ „sváb” Merkurban nem rég megjelent alacsony gyanusitgatásokra, mintha a’ würtembergi ügyvédek, kik a’ büntető perekbeni nyilvános és szóbeli eljárás mellett nyilatkoztak, e’ lépést önzésből ’s hiú dicsvágyból tették volna, a’ rajnai ujságnak egy hannoverai levelezője többek közt ezeket válaszolja: „Ha a’ würtembergi ügyvédeknek állitott kivánsága: a’ közönség előtt mint ártatlanság védjei vagy kelletinél keményebb büntetések elháritói, fényleni, egyedül becsületérzetből eredett volna is, mennyivel magasztosb ezen törekvés a’ faggatók szolgálati buzgalmánál, mellyel azok a’ puszta gyanuból különféle esetek és fogások által bűnt kovácsolni ügyekeznek, csak hogy a’ nyomozásra a’ büntetés elkövetkezzék. Vagy tán a’ würtembergi faggatók egyszersmind védlőszerepet is játszanak, avvagy a’ sváb faggatóbirák csalhatatlanok?” – E’ kevés szavakban sok igazság van, mellyet mi annál jobban érezhetünk, minthogy a’ mogyorófávali benevolizálás még bünvádieljárásunknál széltiben divatozik.
Az aacheni ujságban egy rajnatartományi választottsági tag ellene nyilatkozik egy berlini czikknek, melly több német lapokba fölvétetett, ’s a’ melly azt állitja: hogy a’ rajnatartományi rendek az elejökbe terjesztendő uj községrendszert már előbb ismerték, annak előterjesztését kivánták, ’s az némi módositással várakozásaiknak tökéletesen megfelel. E’ három állitásból – mond a’ nyilatkozó – egysem igaz; a’ Berlinben lévő rajnatartományi képviselők csak azt kérték, hogy különösen hivassanak össze, miszerint egy korszerű községrendszer behozatala felett kivánságaikat kijelenthessék; az elejökbe terjesztett rendszernek azonban minden rajnatartományi rendek ellene nyilatkoztak, ’s azt elfogadni semminemü módositásokkal nem akarják.
Sz. Pétervárott nem rég egy igen komoly jegyzék intéztetett a’ porosz követséghez, mellyben a’ porosz hirlapi sajtónak féktelensége (?!) ellen panasz emeltetik.
