A’ magyar orvosok és term.vizsgálók közgyülése Beszterczebányán.
A’ magyar orvosok és term.vizsgálók közgyülése Beszterczebányán.
(Folytatás.)
Értekezésekre kerülvén a’ sor: Kubinyi Ferencz szólt Nógrád megyéről földismereti ’s ezzel összeköttetésben levő statusgazdasági tekintetben. Bár igy sorjában ismertetnének meg hazánk minden megyéi, bár illy világosan ’s lelkesen! Kubinyi, mint hazafi, mindenek előtt ismeretes; mint természetvizsgáló szinte hazafi marad, ’s értekezése némelly helyein, hol a’ hazábani hiányok- vagy kivánatos javitásokról szólt, szavának hangja észrevehetőleg nagyobb tűz- és erőre emelkedék, ’s a’ szónok lelkét jellemzette. Dr. Czilchert Robert ezen gyülések jövő hatását előmozdítandó inditványt olvasa föl, hogy t. i. a’ gyülekezetek azon helyeknek, mellyekben tartatnak, mindennemű érdekét ’s hasznát tudományos munkálkodásuk által előmozditni ügyekezzenek. Visszatérendünk még e’ jeles és ékesen irt értekezéshez. – Dr. Wagner Dániel értekezése: „Ueber das Rösten der Erze in chemischer und sanitäts-polizeilicher Hinsicht” – nagyon eleven hatással birt. Végtére prof. Zipser „Ueber die prognostischen Verhältnisse des Sohler Comitats.” Ki tudott volna erről tudósabban irni Zipsernél? Bár javaslata, miszerint a’ megyék megyei muzeumokat létrehozni ügyekeznének, – viszhangra találna!
Befejeztetvén 2 órakor az ülés, mindnyájan a’ megyeházba mentünk, az ottan kirakott természettudományi és helybeli műipar-gyüjtemények magyarázó vezérlet melletti szemléletére. Számtalan növény, faneműek, zöld, pallérozott és szenesült állapotban, ritka szépségü ásványdarabok, a’ megye számos gyógyvizei, száz meg száz állatok ’stb. tudományos renddel valának kitéve. Meglepő látvány! valljon lesz e még ehez hasonló? – Radvánszky Antal, tisztelve szeretett elnökünk, mindnyájunkat ebédre híva meg történetdús lakhelyébe. Ő nála – Radvánon – ugyanazon ősi lakban, hol véres harczok zordon korszakában erdélyi fejedelmek lakoztak, hol a’ falak ereje ’s alakja régi fegyvertár ’s hősi traditiók egy zajos multra emlékeztetnek – most az idők szelid szerencséjében 200 tudós vendég együtt osztozék, poharakat emel felséges fejedelmünk ’s nádorunk üdvözletére. És harsog a’ trombita, dörög az ágyu, de csak örömünnepét hirleli a’ magyar orvosok és természetvizsgálók harmadik gyülekezetének! – Miután a’ fényes lakoma este felé végét érte, ’s a’ társaság tüstint szabad ég alatt több siketnémák próbatételét kihallgatta, gyönyörtelve andalgánk vissza kedves városkánkba, hol nem sokára egy eleven tánczvigalom zenéje sokakat összecsődite, szemlélnünk engedvén a’ beszterczeiek legdrágább kincseit, miben e’ városka másokkal szintugy vetélkedhetik, mint természeti gazdagságában. – Igy folyt és végződött az első nap. – A’ második nap (aug. 5.) Egész nap a’ szakok szorgalmatosan munkálkodtak. Az orvos-sebésziben Bene elnök, Zomborcsevics titoknok. A’ szóbeli vitatkozások e’ szakban elevenek ’s érdekesek valának, különösen Bacsó értekezése következtében, a’ nehézkór (epilepsia) okai ’s gyógyszereiről. a’ növényállattani szakban Kubinyi Á. g. elnök, Fridvalszky titoknok; Diwald (kamrai erdőmester) értekezése nagyon megtetszett. A’ physico-chemiai szakban Jedlik pr. elnök, Lángh (nyitrai gyógyszerész) titoknok. Az ásvány-földtani sz. elnöke Koch (kamrai bányász-tanácsos), titoknoka Kanya pr. A’ gazdasági barmászati szakban elnök Farkas F., titoknok Czilchert K. –
Harmadik napon (aug. 6-kán) történt a’ nagyszerű hermeneczi kirándulás 2 1/2 óra távolságra Beszterczétől. Már reggeli 6 órakor e’ csinos városka nagy piacza nagy embertömeg és élénk mozgalom gyülpontjává lett. 60 négylovas kocsin 180 személy, elnökünk vezérlete alatt, kiindult e’ magyarhoni Schweicz völgyébe, mellyben a’ magasztos természet nagyszerű bájai leirhatlan képekkel lepik meg az érző embert, ’s lelkét a’ legtisztább gyünyörárba ragadják. Kubinyi Ferencz ezen kirándulás leirásával megbizatott, ’s e’ föladatot a’ szliácsi gyülésen olly hű és eleven szavakkal oldá fel, hogy azoknak hatása alkalmasint e’ rövid közlésen is észrevehető. Leszállván, társaság a’ völgybe, nem csekély, de gyönyörködtető utat tön gyalog fel a’ roppant hegyeknek. Ornitholog, entomolog, füvész és geognosta itt minden lépten érdeket lelt; egyik a’ város által olly jól müvelt tiszafákat szemlélé, másik a’ juharokat, vagy azon mészkőtömegeket, mellyek a’ mehádiaiakhoz hasonlók, csakhogy itt scorpiók találtatnak benne. És igy vizzuhanások pezsgése mellett, százados fenyők lombjai alatt gyönyörtelve andalgának a’ természetvizsgálók, közöttük a’ szüntelen ifju orvos igazgató, Bene tanácsnok – mig a’ nem rég fölfedezett egyik barlanghoz érkezvén, azt közakarattal Bene-barlangnak nevezék, ’s 595e’ tisztelt nevet ott kivésetni határozák. Gyönyörű csepegő kő ’s mintegy csipkékkel körülvett vízmedenczék találtatnak ezen üregben. Innét a’ tufrai csontbarlanghoz mentek, hol az ősvilág nagyszerű maradványai, tömérdek vízözönelőtti medve- ’s macska-csontvázok az ember eszét ’s eszméit élete csekélységére ’s a’ földélet roppantságára vezetik. Itt Zipser tr. – e’ helyek Cuvierje – röviden, tudósan értekezett, állitván, hogy e’ különféle állatfajok az egykor olly hatalmas tengerár ’s apály által idestova hajtatván, itt csoportozva végöket lelék. Megemlité a’ tudós tr. Besztercze város érdemeit e’ helyek körül, ’s köszöné ez alkalommal tett nagylelkü intézkedéseit. Déltájban is fényes vendégléshez ültek az örömittas tudósok, mellyet a’ hermaneczi völgyben Besztercze városa rendelt, hol a’ tisztelt városbiró Glabits ur gondolata következtében mindnyájan fölirák nevöket, kik jelen voltak, melly névsor érczbe öntve, örökös emlékül több táblákon a’ Benebarlang szikláiba fog alkalmaztatni. Elválván délután e’ gyönyörű helytől, törölhetlen benyomást vivénk lelkünkben magunkkal. – Aug. 7-kén Szliácsra mentünk (erről a’ jövő alkalommal).
Dr. Schoepf.
