A magyar orvosok és term. vizsgálók közgyülése Beszterczebányán.
A magyar orvosok és term. vizsgálók közgyülése Beszterczebányán.*
Ezen közlés egy előreláthatlan tévedés miatt elkésett.
1. nap. Beszterczebánya, august. 6. Nektek, uraim!, kiknek ajkai örökké csak panaszra mozognak – hogy ez igy ugy van nálunk, hogy ez és az nem fog sikerülni – nektek csak azt mondom, hogy ezen gyüléseink bizonyosan annál erősbben fognak fenállani és sikerülni, ha ti valamennyien panasz helyett tettekkel lépendetek sorainkba. Midőn ezen gyülekezetek a’ nagy Oken által Némethonban megkezdettek a’ kéz ujjain lehetett fölszámlálni a’ jelenvolt tagok számát; ’s ha tán valaki azt mondaná, hogy utólsó években a’ külföld valamelly roppant városában 500 körül gyülekeztek össze, az ellen szinte csak azt állitanám, hogy a’ magyar orvosok és természetvizsgálók harmadik gyülése – Magyarországra, sőt Magyarország kisded városkájára nézve – nagy mértékben számos és fényes volt. Mert lakottság, gazdagság, utazási könnyüség és kéjelem, nagy hírű gyülpontok, közmüveltség ’s nagyok általi pártolás – ez mind máskép van ott, mint nálunk. És a’ tudomány – irgalmas isten! – a’ tudomány mikép müveltetik honunkban?! – Félre e’ themával! de ti is, uraim! hagyjatok föl panasztokkal. – Augustus 4-kén reggel 170 tagon felül valának beirva, kik közül sok orvos, elhagyván az „aurea” vagy „cuprea” praxist, messze földről utazott ide, hogy rég nem látott barátok viszonlátása és újakkali összeköttetése mellett uj eszmék, tapasztalatok, gondolatok ’s érzelmek viszonyos ébresztésével ’s kölcsönzésével magát föléltesse ’s gazdagítsa. Havas, Laszlavik, Bacsó, Horváth, Kamenszky, Zomborcsevics, Terhes, többekkel együtt, már harmadszor ékesitik e vándorló gyülekezetet; Flistner, Baronyay és számos, most általam nem nevezhető jeles gyakorló főorvos ujonta hozzánk csatlódott. Pestről Bugát, Pólya, Fridvalszky, több ifjabb orvosokkal, és Bene, Magyarország e’ nagy orvos-nestora, e’ gyülések örökre tisztelt alkotója – ő is közöttünk van! ő kinek jelenléte fényt és erőt ád e’ gyülekezetnek és reménydús jövendőt. De van ollyan is, ki Olasz- és Németföldről (Bajor és Würtenbergből) utazott ide, nem hogy tőlünk tanuljon, hanem hogy lássa országunkat, életünket – és mikép tanulunk. – Természetvizsgálók még többen valának; ámbár ollyak, kik szigorú sinórmérték szerint e’ nevet érdemlenék, még eddig hazánkban kevesen léteznek; de remélhetjük, hogy szaporodandnak. Sok tudós chemicust tisztelünk e’ gyülésben; itt van Vágner, Nendtvich, Láng, Gömöry, Jurenák ’stb.; maga pedig e’ bányászi kerület a’ hires Bachmanon kivül Koch, Dievald ’s egyéb tudós tabokkal gazdagitá a’ természetvizsgálók névsorát, mellyben a’ Kubinyi testvérek neve már harmadszor ragyog, buzdít ’s melegít. Rátekintvén e’ fényes gyülekezetre, mellynek lelke, alapja, iránya a’ tudomány, mellynek törvénye kötelezetlen együttlét és szabadelméjű közlekedés, korunk nagy történeti jellemét ebben is letükrözve szemléljük. Hol vannak az idők, mikor a’ Pythagoreusok, görög brahminok titkos egyletben müvelték a’ tudományt! A’ tudós casták korszaka letünt, azon tudós zsarnokvárak, mellyekbe csak az léphetett, ki a’ legszentebb szellemi jogokról mondott le, és a’ tudománynyal együtt rabszolgává lett, ezen várak alapja már a’ fenéktelep időtengerbe merült; és ha tudós testület léteznék még, melly agg szokássok sánczai közt elfelejthetné, milly rendezet és munkálkodás kivántatík jelenben ember és idő által: az e’ nagyszerű gyülekezettel olly viszonyban állna, mint egy omladékban fészkelő bagolysereg, a’ vándortó fecskékkel, mellyek legalább csiráztató tavaszt jelentenek. Társaságok vagy egyesületek sokkal szigorúbb rendszabályokkal birnak ’s birjanak is, mint e’ köteléktelen gyülekezet; de amazoknak időszakonkint ebben mintegy összeolvadniok kell; és ennek szabadelvűbb, nyilvános és barátságos szerkezete, melly a’ tudományt az élettel mintegy elevenen összekapcsolja, és ennek barátságos tagviszonyai, ha volna még amazok egyikében valamiféle elaggott casta-maradvány, azt talán kiegyenlítni ’s a’ kor kivánatihoz alkalmazni segítendi*.
Értik e ezt egyetemistáink, academistáink et hoc genus omne? – Szerk.
Elmellőzöm már most azon előkészületek részletét, mellyek Beszterczebányán városi, megyei és k. kamarai tisztviselőkből összeállott választmány által e’ tudós gyülekezet elfogadására, tartására ’s mindennemű élvezetére, eddig először és fölülhaladhatlan lelkesedéssel történtek, – nem taglalom azon gyöngéd méltánylatot, miszerint Besztercze városának érdemteljes polgárai, kik ezelőtt csak tót és német nyelven nevelkedvén, most e’ régi város kapuinál magyar szóval és szívvel fogadák e’ magyar gyűlekezet minden tagjait; de legyen szabad azon kifejezhetlen érzelmeknek gyönge árnyéknyomát itt letennem, 585mellyek elfogadásunk által mindnyájunk szivében mélyen alapultak, ’s e’ gyülekezetek történetében érczvonalokkal örökre irva leendnek! –
Angust. 4-kén reggeli 10 órakor kezdődött az első közgyülés. Svaiczer Gábor k. kamaragróf jelen nem levén, az ülést Radvánszky Antal alelnök ur nyitotta meg. Titoknokok: Dr. Hőnig, Zólyom megye érdemes főorvosa, és az alulirt. Az elnök lelkes megnyitó beszédében eme’ gyülekezetek czélja ’s fontossága mellett Bene tanácsnokot dicsőitő ’s a’ közérzelemben viszhangzó szavak tünteti ki. Következett erre rövid latin beszéd, melly tisztelt alelnökünk classicus müveltségét fényesen tanasitá. Kubinyi Ágoston, mult gyülési alelnök, átadá mltgos Svaiczer Gábor levelét, mellyből kitetszik, mennyire sajnálja e’ jeles férfiu, hogy elhárithatlan akadályok az elnökség elvállalásában meggátolák. Elolvastatván az alapszabályok, a’ hivatalnokok röviden számot adtak rendezési munkálkodásukról, előszámlálván több bel- és külföldi tudós társaságokat és egyedeket, kiknek meghivólevelket küldének, ’s átadván a’ költségek jegyzékét, bizottmányilag megvizsgálandót. Ezután több hazai ’s külföldi egyesületek üdvözlőleveleí olvastattak föl: a’ magyar tudós társaságé, a’ budapesti k. orvosegyesületé, a’ görliczi természetvizsgáló-társaságé ’stb. Előmutattaték a’ jelenlevő tagok authographeja; ’s azoknak nyomtatott névsora sok példányban elosztaték. Megállapittattak a’ következő szakok: orvossebészi 58, növény-’s állattani 47, ásvány-földtani 24, physicochemiai 17, gazdasági ’s barmászati 24 taggal. Miután az előterjesztett programm némelly pontjai több tagok nyilatkozatainak értelmében megváltoztattak, következének az értekezések. – (Folytatjuk.) Dr. Schoeff.
