Erdélyi országgyülés.
Erdélyi országgyülés.
A’ jul. 9-kei országos ülésben az országgyülés ideje alatti perlekedésre nézve a’ KK. és RR, a’ következő törvényjavaslatot állitották meg:
5-ik t.czikk Székezések idejéről. 1. §. Az igazság minden fel- és altörvényszékeken szolgáltassék ki ezen hat székezési szákokon: 1) Januar 6-kát követő hetfőtől húsvétot megelőző 50-it napig. – 2) Egy héti szünet közbevetésével – négy héti. – 3) Húsvétutáni második hétfőtől – üt hétig. – 4) Pünköstutáni első hétfőtől jul. 2-ig. – 5) August. 20-tól sept. 29-ig. – 6) Novemb. 11-től karácsont megelőző vasárnapig. – Megjegyezvén, hogy a’ k. tábla az 5-ik székezési szaknak csak három első hetét lesz köteles megülni. – 2. §. Az országgyülési perszünet ezennel eltöröltetik, azon kivétellel, hogy országgyülési tagok ellen közkeresetek országgyülés alatt, valamint előtte és utána is 30 nappal – országgyülés birósága alá tartozó pereken kívül – nem indittathatnak, sem nem folyhatnak, és letartóztatást magok után vonó itéletek is elégtételbe nem vétethetnek. – 3. §. Ezután az alsó székek is a’ székezési időszak 1-ső napján kezdik el mindenkor és mindenütt üléseiket és a’ törvényes időszak alatt addig folytatják, mig függőben levő per van. – Melly megállitott törv. javaslat mellett küldendő feliratban kéressék meg ő felsége alázatosan az iránt, hogy mivel a’ k. tábla országgyülésekre megjelenve, azonkivül, hogy mint annak egyik kiegészitő része az országos dolgokkal van elfoglalva, még a’ fentebbiek szerint megszaporított fontos elfoglaltatásai levén, mellyek méltó tekintetet érdemelnek, eddigi különben is terhes elhivatásához csekélyen mért fizetésit méltóztassék kegyelmesen megnövelni. – Mik után inditványba tétetvén az, hogy a’ visszaélések meggátlása tekintetéből az 1791: 97 ideiglenes t.czikk megváltoztatásával szükséges volna a’ RRnek az iránt is gondoskodniok, mikint az alsó törvényszékeken egyedül a’ törv.hatóságok közönségei által arra megválasztott egyének biráskodhassanak, nem pedig minden assessorok is, kiket az említett t.czikk erre fölhatalmazott. Melly inditvány általadatik a’ törvényes tárgyak kidolgozására kinevezett rendszeres biztosságnak olly ajánlással, hogy még ezen országgyülés alatt erről és az ezzel kapcsolatban levő ’s javitást érdemelhető tárgyakról adjon véleményt. – Az aug. 4-kei országos ülésben a’ lajstrom tárgyában küldendő alázatos fölirat ’s ezt kisérő tudósitás szokott módoni aláirás által meghitelesittetvén, ’s a’ három nemzet pecséteivel lepecsételtetvén, k. biztos önmgához a’ feliratnak ő felsége kegy. színe elébe leendő juttatása végett , egy bizottság által elküldetett. Később a’ napirendre tűzött urbéri törv. javaslatok közül az első (az urbéresek töltözködési szabadságáról) főkormányzó ő nmlga elnöklete alatt a’ k. kormányszék jelenlétében vétetett tanácskozás alá. A’ törvényjavaslatot, melly harmadnapra (aug. 6-kán) e’ tárgyban keletkezett, jövő számunkban közlendjük.
Sietünk egyszersmind tudatni tisztelt olvasóinkkal, hogy az aug. 9-kei országos ülésben ő felségének aug. 1-ső napján Schönbrunnban költ négy rendbeli k. leirata olvastatott föl: u. m. 1) az országos rendszeres bizottmányok, 2) a’ magyar nyelv, 3) az Erdély ’s Krassó megye és illyriai határőrvidék közti határkérdés , 4) a’ magyarországi családokat illető ’s Erdélyben levő levelek ügyében. A’ három első k. leirat mellett a’ némi módositásokkal kegyelmesen megerősitett t.czikkek is leküldetnek. –
A’ magyar nyelvrőli k. leiratnak ’s megerősitett törv. czikknek tartalma itt következik: „Azon kegyelmességünknél fogva, mellyel a’ hű KKnak és RRnek törvényes uton előnkbe terjesztett igazságos kérése iránt viseltetünk, a’ magyar nyelvről a’ KK. és RR. által f. é. mart. 16-kán legfelsőbb kir. helybehagyásunk végett hozzánk fölterjesztett törv.czikket az ide zárt alakban kegyelmesen megerősitvén, a’ hű KK. és RRnek egyszersmind kinyilatkoztatni szükségesnek láttuk, hogy a’ magyar föliratokkal ellátandó hivatalos pecsétekre nézve szabadságukban áll a’ törv.hatóságoknak e’ czélból tulajdon hivatalos pecsétök iránti kérelmöket királyi kormányunk utján előnkbe terjeszteni; a’ mi pedig kérésetek azon ágát illeti, miszerint a’ magyar nyelvet minden tudományok tanitásában törvényes nyelvvé tenni kivántátok, minthogy abban fonatosan csak ugy határozhatni, ha minden ide tartozó körülmények szorosan megfontoltatnak, e’ tárgyban kihallgatván az előre kihallgatandókat, a szükségeseket megteendjük. – Nem kevesbbé gondoskodni fogunk arról is, hogy mind az egyesült, mind a’ nem-egyesült görög egyházi papság növendéki magyar nyelvre tanittassanak. Egyébiránt a’ hű KK. és RR. körébe tartozik az általunk előleges módon kegyelmesen megerősitett törv.czikket királyi legfelsőbb helybehagyás végett szokott módja szerint minélelőbb fölterjeszteni ’stb. – Költ Schönbrunnban, aug. 1-ső 1842, uralkodásunk 8-ik évében.
Törvényczikk a’ magyar nyelvről. Ő felsége kegyelmes megegyezéséből az 1791: 31 tcz. következőleg módosittatik: 1. §. A’ törvények ezután két oszlopban latin és magyar nyelven szerkesztessenek, a’ kétséges értelmű esetekre a’ latin szöveg-stylus eldöntőnek nyilatkoztatván. – 2. §. Az országgyülés, nemcsak a’ jegyzőkönyv szerkesztésében, hanem a’ királyi biztossali értekezéseiben is, ugyszintén az ő felségéhez küldendő fölterjesztéseiben magyar nyelvet használjon. – 3. §. A’ kir. kormányszék, kir. tábla ’s a’ kir. kormánynak alája rendelt hivatalok magok közt ’s a’ magyar és székely törvényhatóságokkali közlekedésökben magyarul irjanak, ’s a’ kir. kormány rendeletei is, a’ most említett hivatalok- és törvényhatóságokhoz bevezetéseikkel ’s berekesztéseikkel együtt, magyar nyelven készüljenek. – 4. §. A’ székely és magyar nemzet keblében minden törvényhatóságok, polgári hivatalok és itélőszékek, mind a’ jegyzőkönyvek szerkesztése és tárgyalására, mind pedig a’ kezelésekre a’ magyar nyelvet használják. – 5. §. A’ szász nemzet, minden levelezéseire ’s tárgyalásra nézve, valamint a’ kir. kormánynyal ’s az erdélyi nagyfejedelemség főtőrvényszékeivel, itélőszékeivel ’s tisztségeivel, ugy magok közt ’s a’ több törvényhatóságokkal is, az 1791: 31 t.czikk kelése óta követett gyakorlatban ezentul is meghagyatik. – 6. §. Az anyakönyvek azon helyeken, hol a’ gyülekezethez szent beszédek magyar nyelven tartatnak, magyarul vitessenek, ’s azon egyházi hatóságok a’ magyar és székely polgári törvényhatóságokkali levelezéseikben hasonlóul magyar nyelven irjanak, az ágostai vallást követő egyházi hatóságok, valamint a’szász földön, ugy a’ magyar nemzet kebelében létezők is, az eddig használt gyakorlatban tovább is meghagyatván. – (Erd. Hir. után.)
