NAGYBRITANNIA.
NAGYBRITANNIA.
A Times a magyar mozgalmakról. A martiusi napok óta gyakran találkozunk a világjournalisticában Magyarországgal. Az eddig senki által nem képviselt, sőt sokak által a világ előtt eltorzított magyar faj gyakran már önkénytelenül is kerül az europai mozgalmakat vizsgáló politicusok tolla alá, kik mindnyájan – ha elleneink által félre nem vezettetnek – kedvezőleg és rokonszenvvel nyilatkoznak irántunk. A szláv elem Europaszerte már századok óta képviselve van. A Londonban s Parisban levő szláv propagandisták buzgón harczolnak ügyeik népszerűsítésén, mig az egészen ismeretlen árva magyar a legujabb időkig csak az őt eltorzító, hivatását és törekvését félreismerő német sajtó utján volt a világ előtt képviselve. Innen magyarázhatni meg azon körülményt, miszerint D' Israeli Palmerstonnak azt vetette szemére, hogy ő a magyarokat a többi népfaj elnyomására akarja segítni, innen magyarázhatni ki, hogy a Chronicle csudálkozását nyilvánitotta Duprat-nak Magyarországba való küldetésén, (melly lap egész tudákos bölcseséggel Magyarhon Austriához viszonyát Irland Angolhonhozi viszonyával hasonlitja össze) s innen magyarázhatni ki több illynemü ferde nyilatkozatokat. Röviden, a küljournalisticának érdekünk elleni felszólalása mindig vagy rágalomból, vagy 360tárgyismeret hiányából történik, mi a Timesnek következő czikkéből is kiviláglik:
Europa lázas viszonyai közt Magyarország állása nem részesült nálunk azon figyelemben, melly hozzá méltó; ámbár mi folytonosan őrködtünk ezen ország haladása fölött. A magyarok komolyan igyekeznek alkotmányos szabadságukat megszilárdítani, s ez által országuk anyagi jólétét előmozdítani. Ők sok tekinteben hivatva levén Európában fontos szerepet játszani, az austriai birodalomnak leglényegesebb részét képezik. A martiusi mozgalom a néhány évek óta haladás felé törekvő magyarokat olly pontra vitte, hol vagy Austriától elszakadásuk, vagy Austriának a régi avult igényekrőli lemondása kikerülhetlennek látszott; azonban Metternich bukása döntötte a dolgot, s a nemzeti érdek diadalmaskodásával egy magyar ministerium alakítása engedtetett meg. De szerencsétlenül, folytatja e lap (gonosz avatottságával), mert a ministerium megalakitásával csak saját nemzetiségöket akarván erősíteni, a többi szláv népfajokkal megvetőleg bántak. Igy történt, hogy mialatt Pest a magyar párt befolyása által a civilisatio ösvényén haladott, Zágráb a szláv mozgalom központja lőn. Nagy hibát követett el a magyar ministerium, hogy kezdetben ellenségével keveset gondolt, holott lehetett gyanítani, hogy az a dynastiától segíttetik. Ezután elbeszéli e lap a szláv dúlásokat s a Kossuth inditványa következtében kinevezett bécsi deputatio eljárását. Mi, ugymond, nem tudjuk ugyan az udvar válaszát, de nehezen használandja a maga befolyását arra, hogy a szlávok a félig független magyar kormány alá vessék magokat. A magyar deputatio ohajtása Bécsben nem fogadtatván el, Frankfurtban hihetőleg viszhangra talált, mert Németország ugyanazon szemmel tekinti a szláv mozgalmakat, mint a magyar, és igy Magyarország minden esetre számohat Frankfurtra, s méltán is, minthogy a szláv mozgalmakban orosz kezet lát.
Ez röviden a Times-nek magyar dolgokróli véleménye, mellyhez commentár szükségtelen.
