Bottosán (Moldvában), jul. 10-én 1848.
Bottosán (Moldvában), jul. 10-én 1848.
Tisztelt szerkesztő úr! Mint a legbizonyosabb s leghitelesebb kutfőből tudatom azon érdekes ujdonságot, mit a hír már több izben olly elferdített alakokban több hirlapokban közzé teve,miszerint az oroszok midőn e sorokat irom, már a Pruth vizen átkelve, Moldovának fővárosában, Jassyban, üték fel tanyájukat. – E nem is remélt hír valósulását a következő körülményekkel támogatom: ugyanis julius 8-kán érkezett meg két szállást rendező orosz tiszt Jasssyba 2,000 lovas és 4,000 gyalog katonaság számára szállást rendelni; továbbá a fejedelem minden moldovai kerületek iszprávnyikaihoz parancsot bocsátott ki, hogy több ezerre menő köböl lisztet, zabot stb. szerezzenek össze két nap alatt; mi hogy ezen városból el is küldetett, ön szemeim meggyőződése után irhatom; továbbá valószinűségre mutat az is, hogy mihelyt a két orosz tiszt megérkezett, rögtön két sebes futárt indított e hírrel a Jassyban levő ausztriai ügynök úr: egyet az erdélyi határszélek felé, másikat Bukovinába, mellynek czélja az oroszok bejövetelét hirül adni, miről nekem az itt levő segédügynök úr is kezeskedik; végre, hogy már bizonyosan meg is érkeztek, – bizonyítja azon szemtanuság is, miszerint már több 100 nagy bojár család hagyja ide Moldovát, Bukovinában keresendők biztosabb menedéket. – Az oroszok, ide jöveteli szándékukat bizonyosan nem tudhatni, mivel a Nesselrodei kameleoni machinatióknak nem szabad nyilvánosságra jőniök; a magán vélemények iránta igen különbözők. – Mondják ugyanis, hogy az orosz jármot magukról lerázni akaró szabadelvű bejárok szellemi tevékenységének elnyomására jöttek volna, midőn rövid idő mulva a hon jobbjai s annak támoszlopai másod izben zendültek volna föl a fejedelme igazgatása s annak vérszopói ellen, maguknak uj fejedelmet választandók, az absolutistcus irányu s orosz camarilla ujmutatása szerint intézmények helyett egy europai jól rendezett czélszerű, s az öszves honpolgárok jóllétét biztositandó állapotot, habár vérrel is, kivívandók, ha a fortélyos orosz, szép reményöket s merész tervöket meg nem akadályozza, s már csirájában bejöttével meg nem fojtja. – Mások meg azon valószinütlen hirt rebesgetik, miszerint meg akarja itt magát fészkelni, mindent oroszt lábra állitani s akancsukai rendszert meghonosíttani, de mindenható (?) hatalmának szárnyait – mint mondják – még Oláhországra is ki akarja terjesztenie, az ottani hon lelkesbjei által meglapított uj kormány alapkövét összerombolni, a Bukarestből elkergetett orosz ügynökért véres boszút állani, s mi tán a leghihetőbb, azért foglal el magának nagyobb, nagyobb tért, hogy a magyarhoni komoly mozgalmakat hiúz szemeivel közelebbről tekinthesse. – Az elébb mutatának egy érdekes levelet, melly a fentebb irtakat is igazolni látszik, – ezen levél után, már át is kelt Huss nevű moldvai mező városkán egy második 10,000 számból álló orosz csapat Bukarest felé. – Czéljukról mi bizonyost sem tudhatni, hihetőleg a fentebb emlitett körülmények izgaták a drága, a régen ohajtott pillanatokat megregadni. – Csak menjenek ő országok, Bukarest mellett, majd meleg vért ontó golyókkal üdvözlendi vagy 8000-re menő török csapat, – az idegen, hivatlan vendégnek majd fejök lágyára koppintanak a törökök, az oláhországi honvéd seregggel kezet fogva. a következményeket annak idejében hiven, minden nagyitás nélkül közlendem.
Honfiui kötelességemnek tartám, szerkesztő úr, ezen szeretett hazánkra nézve érdekes ujdonságot önnek hirül adnom s egyszersmind őszinte tisztelettel felkérnem, miszerint szólitsa fel a többi tisztelt szerkesztő urakat is ezen igazságon nyugvó ujdonságnak lapjukbani közzététel végett, hogy a vidéken annál többen és hamarább tudomásához juthassanak s hogy éber figyelemmel s erélyes föllépésökkel hárithassák el az illetők a tán honunkra is tornyosodható veszélyeket.
A cholera sebes léptekkel halad nyugot felé. Már ide is befészkelte romboló hatalmát, itt is áldozatul esett 4 nap alatt 45 egyén. – Jassyban 14 napig dühöngött, s ez idő alatt 60,000 lakosból elragadott 5,600 áldozatot. – Jassyban már megszünt, itt dühöng, Csernovítzban kezdődik, – az előle megfutamodókat nyomban kiséri, mindenüvé követi, miről hív fresco képeket lehetne irni, ha az embernek illy zavaros időkben kedve volna illyek rajzolásához. Félre tehát a vig képekkel, midőn még egy harmadik csapással is ellátta a sors ura ezen testvér országokat. – Ugyanis a minden zöldséget fölfaló sáska milliói több százezrekre menő károkat okoznak midenfelé a vidéken, annyira elszaporodtak, hogy kiirtani teljes lehetlen s ha egy 10 holdas szénarétet, vagy buzaföldet stb. megszállanak, 4 percz mulva csak a szárasz föld marad. – Elborzad az emberi érző kebel, ha e jelenetet látja. – Nem tudom elgondolni, mivé leszünk. – A sors ura minden roszat egyre halmazva az emberiségre küldi, hogy tán büntesse benne az Ádám apánktól öröklött eredeti bűnt, vagy talán ki akarja irtani a sok, ránk mért csapás által az egész emberiséget, hogy legyen puszta e világ, mint annak teremtése előtt volt, …. De mindaddig, míg a világ felett az isten itélet mennyet földet megrázó s róla az emberiséget eltüntető hatalmas szava eldörögne, tegyünk közös erővel mindent, mit lehet a hon javára,– munkáljunk polgártársaink boldogságára s jóllétére s ótalmazzuk meg szeretett honunkat egyesitett erővel a feléje tornyosuló viharoktól, hogy honunk nagy dicső, szabad, hatalmas s virágzó legyen. – Ezek kivánatai egy honától távol élő, de azt a távolból is hőn szertő s annak javát kivánó honpolgárnak. Tasnády Károly*
Ez érdekes levél a Pesti Divatlap szerkesztőjéhez iratott, s az ő szivességéből közöljük. – A szerk.
