Egyesületi mozgalmak.
Egyesületi mozgalmak.
Iparegyesület. – A folyó aug. hónap 25-kére kitűzött, s ekkor meg is tartott közgyülésre az igazgató választmány következő jelentést terjesztett elő.
Elhagyván a bevezető szavakat, – eszközlései felől folytatá:
Ismeretterjesztési vonalban föntartottuk a tanszékeket, miket az egyesület eddigelé fölállitott. A vegytan, vegyészett terjeszkedésekkel. – A természet- és erőtan kisérletekkel és hasonlag műtani kibocsátkozással, – a természet-leirat, mind a három országra vonatkozólag, – az épitészet, az iparköri rajzolással kapcsolatban – a magyar nyelv nemét ajkuak számára, – ezek valának rendes előadásink tárgyai. –
Rendkivüli előadások is ajánltattak és tartatának jelesül: –
A vegytani előadó meghivást tőn a vegyészetet gyakorlatilag megtanulni vágyakozókhoz, hogy mérsékelt dijért jőjenek kisérletekben gyakorolni magokat tanszékünk vegykonyhájába, hol előadó urnak minden készületeivel élhetnek. – Amint igen hasznosnak igérkezett e fölhivás, nem késtünk egyesületünk részéről is segédkezéssel lenni valósitása körül. A kisérleti gyakorlatokhoz a szükséges tüzi szert kiszolgáltatni rendeltük. – Fájdalom! e fölhivásra nem jelenkezett senki, s e gyakorlati oktatást csak ezutánra kell reménylenünk használtatva látni.
Szerencsésbek valának a többi oktató urak rendkivüli oktatásaik.
Gelencei ur látogatott órákat adott a mathesisből dijmenten, s mérnökieket mérsékelt dij mellett. – Glembay ur rajzolásban adott egész éven át tandijas oktatást. Virnau ur a mester-legényeknek adott tanitást irás, olvasás, fogalmazás és számtanban, hasonlag mérsékelt tandij mellett. – 1114Schulek Ágoston ur a kereskedelmi magyar könyvezést tanitotta szinte a hallgatóság által fizetett tandijért.
Történt ajánlkozás, melly szerint hazánk magány- és közjoga fogott egyesületünk körében előadatni. Minthogy azonban egyesületünk, hasznos ismeret-terjesztési czélaival az iparos mezőt választotta, az ajánlott tantárgy pedig az iparos ismeretek közé sem tartozik, és semmi polytechnikus intézetben a tantárgyak közé nem is soroltatik; – mivel tovább a magány-törvény azon intézkedései, mik az iparos osztályt tüzetesen érdeklik, minők a váltó s hiteltörvények, már Schulek ur programmjában valának foglalva: az ajánlkozást megköszöntük. Jóllehet. mi általában szives örömmel s tettleges segédkezéssel vagyunk elhatározva a docentia mezején jelenkezőket, egyesületünk „hasznos ismeret-terjesztés” programmja széles terén fogadni, – ismervén azon versenynek, azon öngyalpréűsmal nagy hasznait, mikkel a docentia szabadsága kinálkozik s a németföldi egyetemek körül valóban kedveskedik is a tudományosságnak. –
Az előadások kedveltségének egyik mérszere levén a hallgatóság kisebb nagyobb száma: e részben a tiszt. közgyülés már alkalmasint tudomást szerzett magának Hetilapi közleményeinkből, mellyekben alkalmunk volt kimutatni, hogy egyik másik oktatási ágban mennyien, mi szép, mi vegyes, és a származás tekintetében, a hazának mi sok vidékeit képviselő számban vették tanszékeink hasznát, mi nem csak az ismeretek terjedésének érdekében fontos egyesületünkre nézve, hanem azon tekintetből is, mivel egyik csatorna ez, mellyen egyesületünk rendeltetésének teljesülése innen a központból, messze és szélesen terjed el a hazában. – A tanulás, a tudvágy, a képződési lehetség minden vidékekről központosit itt fiatalságot, melly szorgalommal és szeretettel látogatván a mi tanszékeink termeit is, megint szerte viendi a hazába az ismeret-kincset, mellynek egyik másik részét nálunk szerezte.
A mester-inas-iskola, mint az ezt illető legujabb hirleményünk láttatta, hasonlag növekedő érdekü a helybeli mesterségi fiatalság s előljáróságok előtt.
S tevénk kisérletet az oktatásnak egy más teljesen gyakorlati ágában még, azon ágában, mellyet, meggyőződésünk szerint, egyesületünknek mielőbbi jövendőben tüzetesen és saját intézményei közben kellend meginditani.
Janig Károl ur, Besztercze-Bányáról ide települt erősz, ez előtt több gyárakban alkalmazva, – s az erőszet mezején 1115föltaláló is, ajánlkozék a mü-esztergályosságból gyakorlati órákat adni. A fa- csont- fém-esztergályosság sok iprágaknál elkerülhetlen, – a tudományokkal foglalkodó férfiaknál, mint szintoll nemes mint mozgalmas mulatság kedveltetik. Ezért méltónak találtuk Janig ur ajánlatát figyelmünkre, és segitettük őt 100 pfttal, ezt neki olly kölcsönül adván, melly képessé tegye őt egy mühelyt nyitni s a tanitást meginditani: – Janig ur az oktatást valóban megkezdé, de csak kevés tanitványnyal, mivel szegénysége kényszerité őt egy távol külvárosi utczában lakást fogadni, hová nehéz a kijutás. – Hihetőleg nagyobb sikere leendett e tanitásnak, ha itt az egyesület többi tanszékeinek körületében lehetett volna e minta-műhelyet fölállitani. S e hihetőség tekintetében bátorkodunk állitani, mikint egyesületünknek igyekeznie kell e minta-műhelyek eszméjének valósitásán. – Ha mikor alkalma lesz, s lesz isten segedelmével, mielébb saját épületet állitatnia, akkor a minta-műhelyek szükségét felednünk nem szabadand.
Mint számadoló előadásainknál eddig már szokásba vettük, az egynemü eszközlések előadása után azonnal következtetjük igénytelen nézetinket az ugyan e nemben teendők körül.
Valamint minden illő atkalommal nyilvánitottuk: ugy most megint ismételve ajánljuk a tisztelt közgyülésnek figyelmébe, miképen oktatási rendszerünk nem verseny, nem hasontársa a közoktatásnak, az ipartanodai rendszernek. – Egyesületünk tanszékei nem iskolai cathedrák, – nem iskolai, kötelezett hallgatóságra számitvák, – nem elemi rendeltetésüek. – Előadóink emlékeztető, tanácsadó s az ujabb fejleményeket ismertető küldetéssel vannak ellátva olly hallgatóság irányában, melly vagy nem járt iskolába soha, vagy ha járt is egykor, annak porát rég leverte saruiról, s már gyakorlati műnök vagy tankedvelő gyanánt alkalmazza és szükségli a szakába, vágó tudomány szabályait. – Különböző rendeltetés, különböző tantárgy. Különböző hallgatóság ez amazoktól, mik a közoktatás rendszeréhez tartoznak. S ezért, az ez idén már megnyilt, s a ránk következő tanévben már terjeszkedettebb ipartanoda mellett, egyesületeink tanszékeit nem monahatni, véleményünk szerint, fölöslegeknek. Sőt szükségesek azok azon hallgatóság tekintetében, melly nem lehet az ipartanodáé soha. – Ennélfogva tanszékeinket ugy, mint rendezve vannak, továbbra is föntartandóknak javasoljuk.
Sőt egy ujabb tantárgyat a rendszerezettek közé ohajtnánk fölvétetni. –
A mathesisből eddig mind Vállas mind Gelencei urak csak kedveskedésből egyesületünk, s ügyszeretetből a tan iránt adának rendkivüli előadásokat. S ezek látogatottak valának, mert tárgyuk szükséges, mellőzhetlen az iparosságnak minden, csak valamennyire emelkedettebb ágaiban, és szükséges magának azon tanoknak előadásánál, mik nálunk rendszerezve vannak, s miknek fejtegetései közben az előadó kényszerül elővélni, hogy a mathesisi alapokat a hallgatóság már birja, holott bizonyosan a legtöbben nem birják, miből következik, hogy az előadó az illy előismereteket föltételező tárgyakat vagy mellőzni vagy homályosan hagyni van kénytelenitve.
Az ennyire szükséges tan-tárgyat, mind iparosságunk érdekében, mind többi előadásaink hasznának biztositásaul a rendkivüli kedveskedések jó indulatából rendszerbe ohajtanánk 1116átvenni, – azt a fönálló természet- és erőtani tanszék programmjához csatoltatni, s ez ujabb teher után a székdijat 200 pfttal növeltetni.
A kereskedelmi könyvvitel tanszékére nézve még két jelentést bocsátunk előre, mielőtt véleményt mondanánk. Schulek ur, mint megjegyzők, előadásait rendkivüliek gyanánt folytatta, a nélkül, hogy a számára taval kirendelt 100 pftnyi tiszteletdijt elfogadta s fölszedte volna. – Most pedig, mint, a gyáralapitó társaság gyári ügyelője kényszerülvén lakását Budára, a fonógyárba áttenni, mind a távolság, mind a téli közlekedési hiány miatt lemondott tanszékéről. Szives köszönetet szavazván a tiszteletdijnak javunkra hagyásaért s eddigi hazafiui buzgólkodásaért: sajnálattal vagyunk ugyan tőle megválni kénytelenek, – hanem a lemondás okait méltányolni kellvén: tanszékének betöltése iránt csődöt hirdetni vagyunk elhatározva, reménylvén, hogy e tanszéknek föntartását a t. közgyülés is elhatározandja, s hogy tiszteletdijának emelését a jövő évben a kereskedelmi testületek inkább segélendik, mint eddig. Hitünk: a szükségesnek, a jónak annál bizonyosabban kell méltánylással találkoznia, minél tovább mellőzteték.
Itt szabadjon szólanunk a gyüjteményekről, mint tanszékeink segédtárairól. Róluk, mint némileg önálló intézményekről, mik közlátogatásnak megnyitva szolgálhatnak közokulási forrasokul, még a jövő évben sem gondolunk intézkedhetni, részint mivel tetjességökhöz még sok, még a legtöbb kivántatik, – részint mivel hellyel sem birunk, hol látogatásra alkalmazva nyithatnók meg azokat. –
Mint előadásaink segédtárai is azonban méltán igénylik a t. közgyülés gondoskodását. Ezért, javaslatunk szerint, a jövő évben is 200 pft volna a physicai szertárra, – 200 pft a természeti s technikai gyüjteményre, – s további 200 pft a rajzmintákra forditandó.
Az előbbi két gyüjteményre taval is a kitett öszveg vala kivetve, – javaslatunkat tehát ezek tekintetében most hosszasabban nem indokoljuk. Csak a harmadikról kell kissé bővebben szólanunk. – A lefolyt évben 50, pforint volt e mintákra szánva. S ez kevés. Alig fizethettük e kis öszvegkéből ki egy oszlopminta árát. S csak ő mlga egyesületünk elnökének tetemesebb adománya 160 pfttal volt képes bennünket azon helyzetbe tenni, hogy több igen sürgetős szükségekkel láthattuk el rajziskolánkat. Fogadja ő mlga, itt a t. közgyülés szine előtt is őszinte köszönetünket e segedelmeért, – de sziveskedjék a t. közgyülés is több lehetséget nyitni a kellő fölszerelés körül. Csak egyet, kettőt emlitünk azok közül, miket a rajzgyüjtemény készleteivel elérni reménylünk. Szándékunk azon minta-tárakból, mik Németországon különféle mesterségek számára időszakonkint megjelennek, némellyeket megrendelni, s azokat nemcsak a rajz-tanitványok elébe- előpéldákul tenni, hanem a helybeli szakszerü mesterek között is megismertetni. Reményljük, hogy ez által műhelyeink munkáinak nemesbülése és csinosbulásárá is hatással leendünk, magunkat sok részben közvetlen kapcsolatba helyezendjük münőkeinkkel, s ezeket keresettebb csatlakozásra birandjuk egyesületünk s ügyvitelünk iránt. Némi tapasztalásunk van e részben a lefolyt évből. Egy ügybarátunk egykét füzetet ajándékozott iskolánknak takács és szijgyártó albumokból; s a takácsrajzok használtattak a minthogy jelennen is ki vannak adva, – miután rajziskolánk viszonyai eddigelé ollyanok, hogy másoló 1117intézet benne nem alakitathatott; bár ennek némi szüksége már gyakrabban jelenkezik. Talán hogy az ujabb és ujabb rajzok megismertetése, s az azok szerinti megrendelések jobban, gyorsabban fejlesztendik ki ez intézetnek lehetségét is, melly egyébiránt egyesületünknek, mondhatjuk, hivatásához tartozik.
* * *
Ismeret-terjesztési eszközeink között, a sajtót csak a Hetilap által használtuk a lefolyt évben.
A népszerü könyvtárnak fölelevenitése iránt ismeretterjesztő bizottmányunk tervet kezde dolgozni, s a mint reménységünk van, hogy javaslata sikerithető leszen ugy el is vagyunk határozva munkálkodásunk e mezejét sem hagyni parlagon a jövő évben, noha egyébiránt amaz, már közgyülésileg is jóváhagyott, szabály korlátiban, miszerint sajtó utján megjelenendő eszközléseinknek kiadandót kell keresni.
Hetilapunk szerkesztése és kiadása körül változás történt.
Ugy hiszszük, hogy e folyóiratunkra nézve kedvező jövendőnek tekinthetünk elébe, miután egy részről az uj szerkesztőnek mind hazaszerte ismert tehetségeitől, mind már eddig is áldozatosan bebizonyitott ügyszeretetétől, – de más részről a közönségnél méltán igényelhető élénkebb pártfogástól alaposan reménylhetjük, hogy folyóiratunk, hivatásának megfelelend.
Itt kell emlitést tennünk egy olly eszközlésről, melly bár nem közvetlen tőlünk származott, de nejünkben is történt, s talán egyesületünkre is némi érdemi részt hárit.
Fényes ur t. i., fölszólitatva, hogy állitaná össze Magyarország iparstatisticáját, e nagy vállalatot meginditotta. De reménylve, hogy az egyesületünk részéről már ez előtt tett statisticai adatgyüjtés mozgalmainak nyomán s az egyesületünkhöz csatlakozó sympathiák mellett, könnyebben s bizonyosabban sikerülendenek lépései, miket ujabb adatgyüjtés végett a vidékre vonatkozólag tenni kénytelen volt, ohajtását fejezte ki előttünk, hogy vállalatát egyesületünk is segélje és e czélból őt, mint a statisticai adatgyüjtésben megbizottját neveznők meg, s a fölszólitó leveleket egyesületünk nevében is engedjük megtenni. – Fölfogva a vállalatnak mind hasznait a közre, mind terheit a vállalkozóra nézve, – és ismerve Fényes urnak e téren avatottságát, – semmit sem kételkedénk ohajtásának engedni. – Az előmunka, mellyet iparstatisticájához már a közönség kezére bocsátott, becses dolgozat, mellyhez ha csak tekintélyével is hozzájárulhatni, egyesületünknek valóban diszére válik. –
Iparstatisticai gyüjtésinket egyébiránt a lefolyt évben is folytattuk; közrebocsátott kérdésinket ujabban kinyomattuk, – s terjesztjük minden vidékek felé, – legalább figyelmet ébresztve általok iparos érdekeink állapota, s mikinti észlelése iránt. S nem is volt siker nélkül. Mert Hetilapunk ez idén is sok és tanulságos ismertetéseket hozott, mikkel hazánk állomány-ismerete valóban gazdagitatott. –
Az ismeret-terjesztés körül végpontul még az olvasószobát ajánljuk a t. közgyülésnek figyelmébe.
Eddig ezt meg nem nyithattuk részint, mert hely szűkében voltunk, részint mert a könyvtárőrség iránt sem valánk képesek, uj teher elvállalása mellett intézkedni. Pedig 1118igy, kivált az iparos tudandókra vonatkozó könyvtár már valódi indigentiája fövárosunknak. Jelenkeznek is többen, kik iparos tárgyu folyóiratokat ohajtanának olvasni, s kiket, ha szükségeiket mi pótolhatnánk egyesületünkhöz csatlakozásra birni lehetne reménységünk – Ezért
Azon 60 pfton tul, mik a folyóiratok meghozatalára szoktak eddig is kirendeltetni, az olvasó-szoba szükségeire kérünk 200 pftot kirendeltetni: – (Folyt. köv.)
