Nézzünk szét.
Nézzünk szét.
A Roman-Advertiser szerint legnagyobb imaház a római sz. Péter, mivel belefér 54,000 ember; a majlandi székesegyház 37,000 embert befogadhat; sz. Pál Rómában 32,000-et; sz. 887Pál Londonban 25,000-et; sz. Patronio Bolognában 24,400-at; a lorenczi székesegyház 24,300-at; az antwerpi székesegyház 24,000; Konstantinápolyban a Sophia templomban elfér 23,000 ember; laterani sz. János templomában Rómában 22,900 ember fér el; a párisi notredami templomban 21,000; a pisai székesegyházban 13,000; sz. István Bécsben 12,400 embert fogad be; sz. Domonkos Bolognában 12,000-et: sz. Péter Bolognában 11,400at; Sienában a székesegyház 11,000; sz. Márk Velenczében 7000; sz. Péter piaczán Rómában, hol a nép szokott állni mikor a pápa az áldást osztogatja, sorban 208,000 ember fér el, szorosan pedig 624.000.
Missisipinél vannak olly pókok, mellyek hálóikat, minthogy igen nagyok, és egy meg nem birná – közös erővel készitik és e végre nagy csapatokat képeznek. Ha a háló elkészült, mindenik pók egy külön részt birtokába vesz, és itt ólálkodik martalék után, szomjédjával nem törődve semmit. Ha a nagy háló valamikép megrongáltatott ismét közös erővel javitják ki.
A gyakorlati angolok és scottok mindenből tudnak pénzt csinálni. Aberdeenben az utczákat mindennap söprik, miért évenkint 1400 font sterling fizettetik. Ámde a szemetet évenkint 2000 font sterlingért adják el. Hát nálunk? Itt az utczákat vagy soha, vagy csak ritkán söprik, és a szeméttel mit sem tudnak csinálni.
Dohány-lé mint gyógyszer a méhmarás ellen. A kigyómarásnál épen illy hasznos. – Egy juhász jobb kezével egy fatörzsre támaszkodott, mellyen át akart ugrani. Azon pillanatban hüvelykén szurást érzett s körültekintvén, közel egy össze tekergődzött kigyót pillantott meg, megragadta fejszéjét s a kigyót összevagdalta. Hüvelyke dagadni kezdett s a daganat előbb karját, azután egész testét annyira elfogta, hogy alig tudott kunyhójába vánszorogni. Elveszettnek lenni látszott, de ekkor tanácsolták, főzzön dohányleveleket s azokkal borongassa. Ez segitett, mert a dohánylevelek alatt a daganat mindenütt tüstént leszállott s ő megmenekült. A házakban, mellyekben kigyó van, pipaszáron szalmaszárakat huznak keresztül, a házban szét szórják s annak szaga a kigyókat elüzi. Egyszer egy kigyót fogtak, nyakát hasitott fa közé csiptették, szájába pipából dohánylevelet eresztettek, mire dühösen hánykolódni kezdett s teste nem sokára több helyeken megrepedt s kipukkant. –
Más kisérlet igy történt: a mezőn nagy tüz égett, s egyik felől félkörben dohányleveleket raktak le, a kigyót aztán a tüz és dohánylevelek közé tették. A kigyó a helyett hogy a dohányleveleken átmászott volna, inkább a tüzbe ugrott, a dohány tehát a mérges állatot megöli s harapása ellen biztos orvosság.
Tanuló koromban egy séta alkalmával szinte pipából dohánylevet – de csak egy két cseppét – bocsátottunk egy béka szájába, pedig nem volt mérges, mitől azonnal meg is döglött. Ebből azt lehet következtetni, hogy nem csupán a mérges, hanem talán átalában a kétlaku állatokra nézve halálos a dohány lé. Sőt a halakra, s igy a hidegvérüekre is. – Kisérletek mutatnák meg, valjon a pók csipés és dühös eb-marása ellen nem jó lenne e szinte a dohánynedv?
15 milliónyi kincse Toussaint L’Ouverturenek Haytiban, a praesidens által aligha kiásatatni nem fog. Midőn ama hires neger vezért a franczia Leclere üldözte, s már erősen szorongatná, a fentebbi összeget csak nem hozzáférhetetlen mocsárok közt süllyesztette el, s hogy hol léte ki ne tudassék a munkával foglalkozott négereket mind megölette egy fiun kivül, ki szerencsésen elillant, s Gubába rabszolgául eladatott. Attól fogva a szerencsétlen a hayti kormánynak többször irt, de figyelemre sem méltattatott, mig a mostani praesidens, – megütközve némelly körülmények igen pontos leirásán – figyelemre méltónak találta a dolgot, s a négert kiváltatván Haytibe vitette. – Ha sikerül e a kincset megtalálnia?
Mit nem tud az a pozsonyi Pannonia! „Egerben a szükség a legfőbb pontra hágott. Sárga sáppadt arczczal láthatni férfiakat, asszonyokat, aggokat, gyermekeket az utczákon kisértetekkint járni, a kevés még itt ott mutatkozó elevenség az élet utolsó vonaglása, s bizonyos előjele az éhhalálnak. (??) Nem csupán a város, 888hanem egész Hevesmegye szenvedőkkel van tele; a nyomor enyhitésére már gondolni sem lehet, mivel a buza ára eddig hallatlan magasságra 50 v. forintra emelkedett. (Huh! be borzasztó!) A józan mértékletes élet az embereket szellemi élvek éldelésére fogékonyokká teszi, miokért is Egerben két hirlap jelenik meg, egyik csak kéziratban, másik nyomtatásban, az egyiknek szerkesztője névtelen, a másiké ismeretlen. Mind a két lap iránya és czélja: rosz stylben gyakorlást nyerni, s grammatikai és nyelvhibákat terjeszteni. Mivel már ugy is éhen kell elveszniök, tehát a világnak legalább nehány immortellákat (örökzöldet) akarnak maguk után hagyni, mellyen sokáig rágódhatik.” – Tudnak-e mind ezekről egri atyánkfiai valamit, vagy csak annyit, mennyit mi a virányosi vasutról?
S.
