A sziksó (Soda) készités műfolyamáról.
A sziksó (Soda) készités műfolyamáról.
(Folytatás.)
7) A szén- és szénsavnak: a sziksó sósavval felbontaték, megszárittaték s izzitaték; a tömeg, a gypsz oldására sósav tartalmu vizzel föleresztve, a szivárogtatás után szén-, fövény- s kova-földből álló maradványt hagyott hátra. Ez megméretett, azután a szén elégettetett, és a különbségből valamint a szén mennyisége ugy a föveny meg a kovaföld öszsulya is meghatároztatott.
Továbbá festsavas óloméleggeli (chromsaures Bleioxyd) elégetés által, mint az életmüves vegybontásoknál, a szén és szénsav egyszersmind a kötött s hygroskopi vizzel együtt meghatároztatott.
Minthogy azonkivül a sziksó szénsavmennyisége magától a kiüzés által kénsav segedelmével kitudatott, igy ezen különféle kisérletek egymás közt jó ellenőrségre (controle) szolgáltak.
8) A viznek: két alakban fordul elő, egyszer a mész- vagy szikéleghez kötve, azután mint hygroskopi viz is. Mindkettőnek öszsulyát megtanitja az imént emlitett elégetés, az utóbbi sulya találtatott annak hevitése által Cels. 100°-ig.
9) A kovaföldnek és fövenynek: a szén, meghatározása alkalmával elmondám, melly uton nyerém mind a kettőt.
A fövény (Sand) meghatározására a sziksó a sósavnak tetemes tulmennyiségével pállittaték (digerirt), s a folyadék az olvadatlantól leszivárogtaték. A maradványtól, t. i. a fövény és széntől, az utóbbi elégettetett s a föveny megméretett.
10) A kénsav- és kénfémnek (Schwefelmetall). A sziksó légsavas rézéleggel megöntetett és sósav által szétbontatott, azután az átszivárogtatott folyadék sulyhalvaggal kiválasztaték. A maradvány halvsavas haméleggel és sósavval élegitteték (oxydirt) s hasonlókép sulyhalvaggal kiválasztaték.
A kénnek egyéb savait nem fedeztem fel a nyers sziksóban; azt közömbös (neutrales) sóskasavas haméleggel pálittatám, de az átszivárogtatott folyadék (Filtrat) szintelen vala, és sósav által nem homályosodék még akkor sem, ha azzal meg heviteték is. Ennél fogva épen olly kevés felkénegesfém (Mehrfachschwefelmetall), valamint alkénecssavas (Unterschwefligsaures) só sem találtatott a sziksóban.
Az agyagföldnek csak nyomai valának jelen, haméleget pedig nem lehetett határozattan bebizonyitani.
A több kisérletekből nyert középeredmény következőkben foglaltatik:
| 862szikeny | 18,53 |
| mészeny | 25,88 |
| kesreny | 0,40 |
| vas | 1,54 |
| halvány | 1,55 |
| kén | 13,18 |
| szén | 1,59 |
| szénsav | 15,30 |
| kötött viz | 2.08 |
| hygroskopi viz | 2,10 |
| kötött kovaföld | 4,08 |
| fövény | 2,02 |
| éleny s veszteség | 10,94 |
| öszvesen | 100,00 |
Ezekből szám szerint jut:
Szikeny
|
Mészeny
|
Kén
|
Szénsav
|
Éleny, a mennyiben a veszteségnek megfelel.
| ||
Kénsavas szikélegre
|
1,99
|
0,79
|
–
|
0,45
|
–
|
0,75
|
Szikhalvag
|
2,54
|
1,04
|
–
|
–
|
–
|
–
|
Szénsavas szikéleg
|
23,57
|
10,27
|
–
|
–
|
9,76
|
3,53
|
Szikéleg vizegye (Natronhydrat)
|
11,12
|
6,43
|
–
|
–
|
5,63
|
2,21
|
Szénsavas mészéleg
|
12,90
|
–
|
25,22
|
–
|
–
|
2,05
|
3 CaS, CaO
|
34,76
|
–
|
0,61
|
12,14
|
–
|
2,01
|
Vaskénegre (Schwefeleisen)
|
2,45
|
–
|
–
|
0,91
|
–
|
–
|
Kovasavas keserélegre (Talkerde)
|
4,74
|
–
|
–
|
–
|
–
|
0,26
|
Szén
|
1,59
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
Fövény
|
2,02
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
Vizre
|
2,10
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
összesen
|
99,78
|
18,58
|
25,83
|
13,50
|
15,39
|
10,81
|
Midőn illy elrendezésre az okokat felhozom, részemről valami önkény mutatkozandik, de ez bizonyosan nem képes, valósággal ártani.
1) Az összes talált kénsavat mint a szikéleghez (Natron) kötöttet előadám, ámbár annak egyik része, talán a nagyobbik mészszel vagyon összekötve. A lelt számok összehasonlitásából a nyers sziksóra nézve a kilugzott maradványéval, miről később szólok, kisül, hogy az elősorolt 1,99 863száztóli (Procent) kénsavas szikéleg kimosás által elvonathatik. Bizonyára ugyan azon esetnek be kell állania, ha gypsz és szénsavas szikéleg (Kohlensaures Natron) egymás mellett feloldódnak s keverődnek. Minthogy pedig a gypsz és kénsavas szikéleg mennyiségrei szétválása a nyers sziksóban talán lehetetlen; az egyéb alkotrészek megismerése ezen baj közt azonban nem szenved, és az előadás egyszerüségének a pontosságot áldozám.
2) Ezen nézet igazoljon is engem, hogy a kovaföldet a keseréleghez csatolám, ámbár az kétségkivül mészszel és szikéleggel a sziksóban összekötve vagyon: erre nézve kétfélére figyelmeztetek. Nehéz megmondani, hogy a kovaföld, mellyik mennyiségü alja (Basis) legyen öszkötve valamelly tömeg érintkezésében, melly olly tetemes tulmennyiséget tart az égvényes aljból (alkalische Basis).
Hogy valamikép a czél szem előtt tartassék, a kovaföldre annyi aljt vevék igénybe, mennyi alja közönséges üvegben szokott lenni. Közeledőleg ezen vegyjelnek (Formel) R,0 3 Si02, megfelel, és ha akkor az alj keserföld lenne, igy tehát 4,08 száztóli kovaföld összekötve volna 0,60 száztóli keserfölddel.
Mivel ezen mennyiség a talált számmal megegyez, nem tarték tőle, azt az előadott mód szerint felhozni, midőn azáltal két test bizonytalan jogát a sziksó vegyületeiben vesztené.
3) A szikéleg-vizegy és a szénsavas mész a szabad mész megemlitése nélkül adattak elé. Azon állitás, hogy a szénszavas mésznek a sziksókemencze hevében minden savától megfosztatnia kellett, még előbb bebizonyitandó. Én 3 vegyarány (Aequ.) szénsavas mészéleg és 1 vegyarány kénsavas szikkéneg keveréket tulmennyiségü szénnel a szélkemenczébe két óráig tartó legerősebb hőnek tettem ki. A veszteség azon sók sulyából 41 száztólit tett, és a tulmennyiségü szén daczára sem növekedett annak mennyisége többszöri hevités után.
E mellett sok szénsavas, mészéleg maradt oldatlan, mert minekutána a tömegben előbb a szikkéneg borszesz (Alkohol) által tökéletesen feloldatott, azután a maradvány (Rückstand) viz által a szénsavas szikéleg nyomától megszabadittatott, maradéka (Rest) szénsavas és étető (aetzender) mészéleg keverékéből állott. Ha már azt veszszük, hogy ezen kisérlet alatt a mésznek minden szénsava és a kénsavas szikélegnek minden élenye mint szénéleggőz (Kohlenoxydgas) kiszállt, akkor a veszteség nem lehetne 41, hanem 63 száztólinak kellene lenni. A keverék egészen meghatározott menynyisége csak szétbontást, tehát a szén által, szenved. Ezeken kivül a sziksónak elészámlált 12,9 száztóliját a szénsavas mészéleg kilugzott maradványában ismét megtalálhatni.
4) Végtére az aljas mészkénegre (basisches Schwefel-calcium) 3CaS, CaO – észrevételt teszek, hogy vegyjele azétól különbözik, mellyet Dumas számára felállitott. Szerinte 2CaS, CaO áll. Lételét inkább, mint látszik, Leblanc kerek számaiból következteté, mintsem hogy összetételeit vegybontási uton kieszközölte volna. Azonban tekintetbe nem véve, hogy az utóbbinak adatai az uj vegyjellel jobban megegyeznek, hogy továbbad, ha Dumas véleménye alapos volna, a fentebbi vizsgálatok következtében szabad mészkénegnek kellett volna a nyers sziksóban jelen lennie, mellynek jelen nem léte azonban be van bizonyitva: az uj vegyjel mellett fontos szót emel még az analogia is.
864A sulykéneg t. i. egyesül a sulyfölddel is, s meglehet, hogy több arányban történik, de csak egyetlen egyet ismerünk ezek közül egész bizonyossággal. Ezen vegyület vizenyes (waesserig) oldatból jegesedik, valamint egyátalában a sulyany kénvegyei sokkal oldhatóbbak, mint azok, mellyek a mészenynek megfelelnek; lételük Rose* ur által annyira bebizonyittatott, hogy már kétséget szem semved. Vegyjele ez: 3BaS, BaO. Ha azonban a sulyanak illy vegyülete mások mellett főképen létezik, annak megfelelő (analoge) vegyülete a mészenynél sem hiányzandik.
L. Poggendorf Annal. LV. köt. 421., s különösen 424 lap.
V. J.
(Folyt. köv.)
