Tiszaszabályozást illető észrevételek.
Tiszaszabályozást illető észrevételek.
Pesti Hirlapban 812 szám alatt a Tiszaügy további fejlődésében a központi igazgatóság által közlött némelly adatokra észrevételeimet nem mint műbiráló kivánom előadni, hanem mint honpolgár a közjó előmozditásában, tudományos gyakorlati téren szerzett tapasztalatim csekélységét bátor vagyok műértőleg előterjeszteni. Ha ezzel többet nem használhatnék is, legalább azoknak, a kiket ezen tárgy közvetlen érdekel, eszmét adhat arra, hogy ennél czélszerűbbet idézhessenek elő. –
A központi igazgatóság előadása „a központi választmány, tapasztalt férfiu s elismért tekintély utmutatását követve a legczélszerűbb, és legbiztosabb rendszert fogadá el; miután több vizmérnöki capacitás kijelenté, hogy mind azon nagy tervek olly ábrándos javaslatok, mellyek a tudományok elveivel, s tapasztalat tanácsával ellenkeznek.”
Tudományos észrevétel. Egy nagyszerű vizi szabályzást érdeklő tervnek egészben véve szélszerű létre hozása, a főérdek mellett sokszorozott mellékes hasznot teremt. A tapasztalt s éles itélő-tehetséggel jellemzett tervező vizmérnök, minden megkivántató biztos adatokat előre megszerezve, tervét a vizi törvények szigoru alapjára helyezvén, jelent a jövendőhez alkalmazva, a sikeres eredményről meggyőződve levén, egy olly tervet készit, melly a főérdekkel kapcsolatban levő minden mellék hasznot, ha jelenleg nem is, de a jövő korunk biztos alakban előmutatja.
A tapasztalt tervező vizmérnök hazánk helyezetét ismervén általlátja, hogy a Duna-folyó után első osztályzatu elfogadó anya-folyam legyen a Tisza. Ezen folyó 125 mérföldnyi csekély esetű völgyben tizenhat nevezetesb mellék folyót, u. m. Szamos, Kraszna, Tapoly, Ondova, Laborcz, Ung, Latorcza, Borsova, Sajó, Hernád, Berettyó, három Kőrös, Túr és Maros az alsókat nem számitva, magába 474fogad, és számtalan kanyar által folyásában ellomhulva, a nagy térséget ártengerré tevén, végre Titelnél a Dunába szakad.
Az oldalfolyók helyezetét véve, ezeket természetöknél mint mellék s magasb tájékról lefolyókat okszerű félreszoritással, a főérdek létrehozása mellett hajózásra, erőművek hajtására czélszerüen lehet használni; ugyanazért nem lehet tudományilag állitani, hogy hazánk nagyobb részét hajós csatornákkal öszvekapcsolandó tervek ábrándozások, és kivihetetlenek; majd a jobb jövendő, ha egyszer hazánkban az iparos élet lelke erőt vehet, a közakarat egysége s tartóssága mindezeket létre hozandja. Ezen tervek tudományilag biztos, és kiszámitott alapon helyezve hazánkban az anyagi jólétre nézve hasznos s nagy jövendőt igérnek. – Az országos vizi szabályzást tervező vizmérnök, gazdasági tekintetben is, figyelmét minden körülményekre kiterjeszti, de egyszersmind a technikai tárgyak viszonyait okosan felfogva, egy tapasztalta tudományokban jártas, helyszin-isméret, éles itélő-tehetség idézheti elő tervének mint uj teremtménye müvének rendithetetlen alapját; itt a dolog érdemére kell forditani mindent, vélekedni nem szabad, hanem tudni kell a dolog velejét, és igy a biztos alapokon készitett terv sikerét következtetni szükséges, mert a viz a siker megmutatásában olly igaz biró, mint a halál az életre nézve; igy ezek szerint elkészitett terveket nem lehet a tudományok elveivel, s tapasztalat tanácsával ellenkezőknek mondani, mivel lehetetlenséget a kivitelre nézve magokban nem foglalnak. –
Tudományilag a vizi szabályzásnál, minden hasznos jövendőt igénylő jó nézet éber figyelemmel kisérendő, nehogy a későbbi kor, a már félre hozott egyoldalu munkálattal, mellékes haszon sikeresitésében hátráltassék. Elősorolt nézeteim alaposságát a már félrehozott vizi munkálatokból példával kivánom felvilágositani: nemes Tolna vármegyében a Sio és Kapos folyó szoritó csatornája Simontornyától Agárdig 22 ezer öl hosszaságban, a Kapos és Balaton tava fölösleg vizei levezetésére a völgy felül rendes töltéssel ellátva, a terv szerint létre hozatott. A Balaton lecsapolása, Szala folyócska szabályozása terveztetvén, ámbár a tervkészitésnél s a társaság alakultakor a felső birtokosok értesittettek; 475mégis több nehézség közbenjöttével csak a Kapos és Sárvölgy kiszáritása mint főérdek sürgöltetvén, jelen állásban, ha a Balaton tava le fog csapoltatni, Szala szabályoztatni, a 22 ezer öl hosszu költséges töltést más helyezetben ujon szükség épitetni, mivel a nagyobb tömeg-viz levezetésére a töltés elégtelen.
Kapos-völgy kiszáritása Beszédes József, vizmérnök ur által három csatornával terveztetvén, nagyobbszerüleg csak a középső 60 ezer öl hosszuságban létesült, a számitás ugyan sikerülvén, de a társaság már általlátja az el nem fogadott csatorna hiányát, mivel a déli oldalon 12 ezer öl homok háritó árkot nagy költséggel ásatni kénytelenitetett. Ezekből következtetni fogja az érdemes olvasó, hogy a főérdek mellett, mellékes haszon sikeresitése az utókornak kétszeres költségébe fog kerülni, melly eredetben felvéve, s minden körülményeket használva csekélyebb költséggel lett volna létre hozandó. Visszatérvén a tiszaszabályozási ügyre azon egyszerű kérdés jön elő „mi sajátkép a tiszavölgyi birtokosoknak főérdeke? Mi az első szükség? Természetesen nem egyéb, mint azon roppant 125 mérföldnyi tér megmentése az árvizek rongálásától. Melly uton érhető el ez? Töltések által bizonyosan, mert ez világkezdet óta máig is a legbiztosb védeszköz. Több rendszeresitett tervezetek küzött a töltések épitése, s átmetszések legczélirányosabbaknak találtatván, elfogadtattak azon különbséggel, hogy boldogult Vásárhelyi Pál 101 átmetszési javaslata helyett, Lombard-velenczei cs. kir. épitészi főigazgató Paleocapa ur csak 15 átmetszéssel a töltések épitését létrehozandja.
Tudományos észrevétel. A fentebb elősorolt adatokból ezen egyszerű kérdésem támad: miből veszi eredetét a 125 mérföldnyi téren létező árviz? Felelet. Az oldalfolyók helyezetét véve az anyafolyó csekély esete miatt számtalan kanyarokat képez, ezek által a folyó meglomhulva, a könnyen kivájható földréteget az alacsonyabb tájékon keresve, nem képes csekély partu ágyában a tömérdek árvizet levezetni, hanem ártengerként az egész térségét haszonvehetetlenné teszi. –
A folyó vizágya rendetlen helyezete levén az áradásnak legfőbb oka, azon kérdés támad: a folyóknál mellyik a legjobb vizágy? Felelet: a legrövidebb, legegyenesebb, legmélyebb, minden sziget és zátony nélkül, ha partjai egyközüek, s olly magasak, hogy a legnagyobb árviz meg ne haladja. Tudományilag a gyakorlati téren szerzett tapasztalások után, a kanyarok által megromlott lomha folyónak, s vizágynak, mi a gyökeres javitása? A kanyarok czélszerű átmetszése; ez által eszközölhető a viz leszállitása, ez által megszerezhető a viznek oldott sebessége, és a vizet fogyasztó erőnek előmozditása. Ezen gyökeres javitás a folyóknál meglevén, csak igy lehet tartós és biztos árelleni véd-töltéseket épiteni. –
Gyakorlati téren szerzett tapasztalatból tudományilag ismét példával kivánom a vizi törvényeken alapult mondataimat felvilágositani. Tolna vármegyében a paksi Duna-védtöltés 15 ezer öl hosszaságban mind addig állandóságot nem adhatott, mig ezen alul a várszegi 4 ezer öles Duna-görbület, ezer öles átmetszéssel biztositva nem volt, jelenleg a folyó kidolgozván uj ágyát, az előleges számolások szerint mintegy 25 ezer hold térségen, a nagy tömeg-viz két lábbal alább szállott; ez által a Duna-parton mint magasabb helyezeten élő földet nyerve könnyen számitható 15 ezer 476öl hosszu 8o alsó, 4o felső szélességben épitendő roppant védtöltésnél alapban, két lábnyi magas élő föld micsoda erőt, s költséget fog megkimélni. –
A központi igazgatóság e tárgybani közleményeit, és ezekre tett tudományos észrevételeimet kifejtve, műértőlegi itélet igen könnyen következtethető: a technicus a ki egy nagy folyó szabályzását létező kanyarok átmetszése, vagy félreszoritási okrendszer nélkül, a hol ezek megtörténhetvén, véghez vinni törekszik, az a gyakorlati téren a vizi tudománybani járatlan-, s tapasztalatlanságát mutatja, mivel a megromlott folyóknál első a vízágynak gyökeres javitása, ennek létre hozásával önként következik a nagyobb áradások meggátolására szükséghez képest a védtöltések épitése.
A központi igazgatóság által közlött adatokból olvasható „valóban meggyőződött a központi választmány, hogy philosophiai helyes felfogás óvhat meg a balfogásoktól inkább, mint a technicai jártasság.”
A központi választmányt a philosophiai okoskodás megóvhatja több tárgyban a balfogásoktól, azonban másként áll a dolog egy tervező technicusra nézve, mert ha ő Voltaire, Kant és Leibnitz s több philosophusoknak egész könyvtárait kiolvasta, és a vizszabályzásnál magával hordozza, technicai ügyesség s jártasság nélkül, a viz mindent philosophice elrombol, és a birtokosok tömérdek költsége, a philosophiai felfogások mellett sikeretlen dugába fog dülni. Ezek szerint a tiszaszabályozási ügy felfogasát mi műértők inkább a technicai jártasságnak, mint a philosophiai okoskodásnak tulajdonithatjuk; – mert a gyakorlat ád foglalkozási ügyességet, és vállalkozati bátorságot, és igy kiképzett tudományos tervezőben a vezéreszme alapja ugyan tervének, mégis annak létrehozásában az előforduló bonyolodott viszonyok csak tudományos tapasztalás, s vállalati jártasság által lesznek legyőzhetők. –
Eleven példa előttünk e jelen évben, Pozsony, Pest és több duna-melléki vármegyék szomoru esete; a számtalan szigetek, kanyarok s más akadalyok miatt a Duna medrében földig torlódott jégtömeg kiáradást okozó iszonyu kártételei. Itt philosophice éveken által okoskodhatni, mégis későbben a tapasztalás bebizonyitván, hogy valóban technikai rosz, s balfelfogásoknak tulajdonitható, mivel Pozsonymegyének csallóközi részén, a Duna-folyó csekély esete, s tömérdek kövecs miatt szigetek, és vizágy-kanyarok létezvén, melylyek nemhogy a folyóágy gyökeres javitási rendszerén elháritatnának, hanem inkább a nemzetnek millió forintokon épitett sarkantyúkkal Pozsonynál szándéklanak a vizágyon segiteni. Ez nagy feladat az ország jólétére nézve a felső, és alsó határon létező dunai akadályok czélszerű elháritása; igy a vizmérnöki működésben is mondhatni, ha nincs technikai jártasság „duo cum faciunt idem, non est idem.”
A gyakorlati téren, hogy a tudományos jártasság minden czélszerű tervnek létrehozásában főszerepet képez, bebizonyitják Angolhon müvészei, James Brindley molnárlegényből malom-épitő, 40 éves korában csatornaépitő, az 1756-dik évben Bridgewatter herczeg nagylelkü védője mellett, Worsleyból Manchesterben vezetett nagyszerű hajós csatorna létrehozásánál mint igazgató mérnök működött (Mérnöki irányzatok Beszédes József által 49 lap). A temzei tunel épitő mestere Brunell asztalos deszkametsző gyárnok volt (Mérnöki irányzatuk 64 lap) mind a két művészi csak a gyakorlati téren s a dolgoztatás műhelyén szerzett 477technikai jártasságok képezhették kitünő jeles épitőkké, és mint kitüntetett technicusok müveikben adhatták által halhatatlan neveiket az utókornak. –
A központi választmány munkálatából továbbá olvasható, „hogy a felállitott elvek és föltételek elfogadásával a főpontok kijelölése a technicai osztálytól vett utmutatást. E szerint a Tisza főbaja azon nagyszerü kitérésnél van, melly Vásáros-Naménytől kezdve, Csapnál eléri legtávolabb csucsát, a hol a folyó egészen északnak fordul. Ezen pont vonta tehát legelsőbb a központi választmány figyelmét magára, de a műértők egyező nézete szerint e helyen a partviszonyok alig legyőzhető akadályai miatt, még most gyökeres orvoslásról szó sem lehet, azért kénytelen volt a központi választmány más pontot kijelölni, hol nagyobbszerü munkálattétel ajánlkozik.”
Felelet. Ha a tiszaszabályozási terv egybefüggőleg mint elfogadó anya-ágyat, egy nagy egészben érdekel, és tökéletes vizmérnöki alapokon épül; ugy szükségtelennek látom a tervnek próbálati kisértésére itt vagy amott darabonként válogatni, különben is igen feltünő, hogy a technicai osztály ád utmutatást, mégis a központi választmány kénytelen volt más pontot kijelölni. A műértő tervező szigoru alapokon álló tervének sikeres következményiről előre meggyőződve levén, nem kisérlettel, hanem valódilag állitani kell a jó sikert, és csak a tervnek nagyszerűsége mutatja a lehető megkezdést, hogy a létrehozásban öszhangzó egészet képezzen. Csapnál kijelelt pont nevezetes, itt lehet a folyó gyökeres javitásával sikert hidalni, itt vagyon a Bodrogközt többször fenyegető áradásnak főoka, a gyökeres javitás jótékony hatása itt érezhető nemcsak a vidékben, hanem az oldal-folyók leszállitásában. A folyók léte rendithetetlen és törvényük szigoru, örök, ezt tartja a gyökeres folyó-javitási rendszer, mellynek létrehozása mindenkor legbiztosb s legolcsóbb. Ha a működő tapasztalt, s tudományos jártassága után a folyammal együtt dolgozik, éles, itélő erővel, szünteleni szorgalommal minden akadályt felülhalad, és mennél borzasztóbb az elemi küzdelem, annál érvényesebb haszon a tervnek jótékony hatása.
Az igazgatóság által közlött adatokból olvasható „a rétöntözés, s hajós csatornáról idő előtti a gondoskodás, mikoron az egész tér ugy is az árvizek által ostromoltatik.” Felelet. Igaz ugyan jelen állásban árviz járta a vidék, de jövendő kiszáritás után a tenyészetre legtöbb eszköz leszen a rétöntözés. Ennek megmutatására legyen szabad a Tiszavölgy s árvidék helyezetét, s ennek alakulását gyakorlati téren, az illy völgyekben ásatás alkalmával a földrétegek fekvéséből szerzett csekély tapasztalatimat előidézni. A tájvizsgáló éber figyelemmel minden körülményeket felvéve beláttandja, hogy az egész Tiszavölgye földrétegekből iszapolás által, a viz és viharok munkálódásaival alakitott egyenetlen öntéses tér legyen, melly évszázadok előtt a völgynek csekély hanyatlásából számitva nagyobb kiterjedésü, s az oldal-folyókat elfogadó, és az alsóbb részen fekvő tengerrel kapcsolatban levő árvidék volt. A bölcs természet müveit vizsgálva tapasztalásból tudjuk, hogy a viz a mint legcsekélyebb esetet nyerhet, azonnal alulról felfelé dolgozván, a föld könynyebb rétegein keresztül törve, magának ha másként nem lehet, kanyaros uton ágyat készit, és igy alakul a természet által készitett viz-leszállitási föld-tér. Évszázadokon haladva emberi munka, s elemi viharok utján az alsó vidéken 478ezen völgygyel kapcsolatban levő vizek, az imént előadottak szerint alábbszállva, a vizet nemző vidék záporai s tavaszi hóolvadások az idő hosszu során rohanó sebességgel elterülvén, felülről a föld könnyebbjét, mellyet a levegő, növények tenyésztésére készitett lesodorva, némelly részt felmagasitott ugy annyira, hogy szárazabb időszakban különféle növények tenyészni kezdettek; a növények buja élettől megsürüsödve, s a záporok hozományit felfogva, a tér csak rendkivüli áradásoknak volt kitéve. Előre bocsátván, hogy a völgynek nagyobb része iszap s öntés által alakult réteges földtömeg legyen, és hogy századokon által a növények élte a legnagyobb nedvességben bujálkodva van fentartva, és hogy az illynemü földben a természettől kiválasztott növények diszlenek. Az értelmes vizsgáló belátja, hogy az egész tér kiszáritás után, uj élettel, más növények nemeit fogja tenyészteni, mellyeknek évszázadokig nedvességgel megterhelt föld, jelen kiszáritás után nem képes tenyésző életet adni, ugyanazért nem fölösleg előlegesen gondoskodni jövendőre annak haszonvételéről, a mi jelen körülményekben szabálytalanul káros hatással vagyon. Gazdasági tekintetből véve, a jó gazda intelmei igen figyelmeztetők: az eső és hó levét ne ereszd ki udvarodból haszon nélkül; a folyót birtokod határán használva ereszd kár nélkül szomszédodhoz, a vizet meg kell becsülni, mert haszonra forditva az isten jótévő ajándéka.
A folyók szabályozása és mocsáros térség kiszáritásánál, mennyire legyen szükség a jövendőt a jelenből előreszámitani, tapasztalati példával kivánom felvilágositani. Ama hatalmas mély belátásu Bőhm Ferencz vizmérnök, a kinek hamvait minden jó érzésü honfi tiszteli, első volt Magyarországban, a ki a folyók félreszoritási szabályzását lelkesen felfogva, a Sárvizet ezen okrend szerint kiszáritásra, erőmüvek s rétöntözésre használni akarván tervét el is készitette; azonban még 1772-dik év körül ezen nagyszerü vizi munkák Magyarhonban csak zsengéjében levén, a tömérdek akadályok miatt egy középső száritó csatorna létesitetett. A kénytelenség legnagyobb mester, sok jót, hasznosat előidézve annak hasznát tapasztalás után megmutatja, mellyel illy mocsáros völgy évszázadokon által haszon nélkül bővelkedett; – a nádor-csatornai társaság belátván ezen völgyben a rétüntözés jótékony hatását, 1846-dik september hó 23-án Szegzárdon nemes Tolna egyében tartatott társasági nagy gyülekezetében, ámbár a középső csatorna tömérdek költséggel létesült, mégis a rét-öntözési jótékonyságot elismérve, annak használatáról, az előterjesztett terv szerint jelen állásban a csatorna kára nélküli kivihetőségéről tanácskoztak. A Kapos-völgybe befolyó oldal-források több uradalmak által a rétek öntözésére a lehetőségig czélszerűen használtatnak, igy tehát éber figyelemmel számitandó a jövő kori körülmény, nehogy a kiszáritásnál azon bőség, melly jelen helyezetben káros, az egyes föczél elérése után nagy részben tömérdek áldozattal használható. –
Az országos nagyszerü vizi munkákban, a mérnöklet is érdekelve levén, helyén leszen Magyarhonban helyezetünk rövid vázlatát előadni. A tudományuk valódiságát csak a szakésrtők egylete tarthatja épségben; igy Angolhon királyi oltalom alatt mérnöki egyletet alakitott a mesterségek tanulását könnyiteni, és az erőművi philosophiát előmozditani (Mérnöki irányzatok 1843. 115-dik lapon). Magyarhonban hasonlitva jelen helyzetünket, 800 mérnöki egyén egymástól 479elszigetelve, csekélyebb munkákat létrehozván élődünk; éveink lefolynak, nehány egyént kivéve a nélkül, hogy szerencsénk lehetne honukban, mint gyakorlati főműhely-téren áldást árasztó terveket létre hozhatni, és igy méltán sohajtva, reánk nézve árva hazánk! Külországokban tapasztalást szerezni roppant költség, számolás; száraztudományi pályánkon csak olly egyének léteznek, a kiknek legfőbb kincsek és örökségek, a tudományos élet küzdelmei, e szerint a külországi tapasztalásról szó sem lehetvén, legalább honunkban szakértők egylete alakulna, melly által a hazára nézve nemesb kifejlés, egyéni rokonindulat, közakaratu tudományos gyámolítás, országos tervek létrehozásában közös ösztön, ezek által vezéreltetve a sikeresitésben szükségtelenek lesznek a kisérletek, igy egyes akarattal közösen működve a mérnöki pályán tudományos szakértő férfiak képeztetnek. Fenelőadattakból látható, hogy Angolhonban minden érdekes épitményeket hazafi mérnökök létesitettek, s többnyire magános társulatok költségén, de nemzeti lelkülettől áthatva, annak varázsereje, szilárd, eltökélett szándék honjuk boldogulását elősegélni. E szerint minden müvelt nemzet szigoruan figyel olly főszükségü nevelésre, millyen a a mérnöki müveltetés, de a nemzetnek főkötelessége foglalkozást szerezni, hogy a gyakorlati téren, tudományos tapasztalást szerezve képesek legyenek nagyobbszerü terveket, s jeles épitményeket végrehajtani, igy nem lészen kénytelen Magyarhonunk, 800 mérnöki egyének mellett, külországi művészek gyámsága alatt nagyobb terveket létesiteni. Tudományos munkálatok gyakorlati tére egy nagy egészben az országos Tiszaszabályozás, Pest-Buda közt a Duna folyón épitendő lánczhid, itt tapasztalhatni az elem küzdelmeire feszitett órási erőt, és talán század jövend el, hogy honi mérnökeink illy óriási művet létre hozásban nem fognak szemlélni. Simontornyán, mart. 26-kán. 1847.
Beszédes Ferencz, mérnök.
