Fűteni szén, fa, tűz nélkül, csupán levegővel.
Fűteni szén, fa, tűz nélkül, csupán levegővel.*
Az olvasónak: Ne ijedj meg nyájas olvasó e föliratnál, mintha azt olvasnád: ninsc többé kopasz fej! nincs többé fogfájás! nincs többé aranyér! mert ez értekezés folytán önmagad erejéből is meg győződhetel, hogy az értekező nem rosz helyen tapogat. A szerzőnek: Füzze tisztelt hazámfia elméletének fejlesztését továbbra is, és a gyakorlat, ha mi hiányos lesz még, majd ki pótolja, ha mi ismeretlen felfedezendi. Szerk.
1650Korunkban meglehetős részvéttel viseltetik a közönség azon találmányok iránt, mellyek hasznot eszközlenek; minélfogva megtörténik hellyel közzel az is, hogy a nyomor enyhitését czélzó találmányok, inditványok, ha nem is buzgó pártolásra, de némi támogatásra számolhatnak részéről már jelenleg is, mig a méltányosabb utókor figyelmére érdemesebbeknek fogja azokat találni a gaugamelai, catalaunumi vagy auszterliczi ütközeteknél. mind korunkhoz, mind rendeltetésünkhöz illőbb nyomort enyhiteni, mint eszközleni.
A nagy tömeg mindig ellenzője volt minden üdvösnek, s tudom hogy fölszólalásom is, melly pedig a szegény- s igy egy igen népes osztály könnyebbségét czélozza, ellenmondásra, sőt gúnyra talál nem csupán azoknál, kik inditványom valósitása s elterjedése által szükségkép evszteni fognának, – hanem legfőkép azok részéről, kiknek javára ez inditvány tétetik. – De ez nem tántorit, azrét a dologra.
Fővárosunkban a tüzelő igen drága, és naponkint drágább lesz, mivel a fa, ha gyorsan elég is, de igen lassan nő; az iparegylet ugyan törekedett fa helyett a kőszénneli fűtést mint jutányosabbat elterjeszteni, de ez nem sikerült, mivel a tűzhelyeknek szükség lett volna kiigazittatniok, erre pedig a lakó nem hajlandó, miután az ő költségén jól fölszerelt lakásból a háziur őt mi évneggyedkor kimozdithatja, csak hogy azon jó lakást másnak annál drágábban kiadhassa. – Hatóságilag tüzhelyeik elrendezésére a háziurak nem kényszeritettek, noha őket erre kényszeriteni koránsem lett volna égbekiáltó vétek.
Inditványom nehány szóval kimondva nem egyéb, mint a lakásokat sem fával, sem kőszénnel, de még csak nem is tüzzel fűteni, hanem levegővel, mi el nem fogy, pénzbe sem kerül.
Tudva levő dolog, hogy ha egy hideg teremben sok ember van jelen, az ezeknek lehelete által lassankint megmelegszik, oka az, hogy ezen terembeli levegő vagy egészben, vagy csak részben az ember belsejébe beszivatván fölmeleszik, s fölmelegitve a kilehelés által és után, a többi levegő közé vegyül; s igy támad a hideg teremben a melegség. – Ebből világos, hogy egy terem vagy szoba befütésére nem szükséges a tüz, hanem csak azon terem vagy szoba levegőjének fölmelegitése, bár mi által történjék is az. Példánkban az ember belseje pótolta ki a tüzet, mivel tehát a fűtéshez légmelegités és nem tűz szükséges, a lég fölmelegitését lélekzésen kivül más által is eszközölhetjük, ha czélunkkal, – olcsó fütéssel, más kellemetlenség, p. o. füst büz stb. nélkül, – nem ellenkezik. E czélunkra legalkalmasabb az ingyen kapható, soha el nem fogyó levegőnek összenyomás, vagy is sürités általi fölmelegitése, s a befűtendő 1651szoba levegőjével vegyitése. Ez nem lesz nehéz, miután a levegő tériméjének 1/5 részére gyorsan össze nyomatván olly hév lesz, hogy a taplót meggyujtja, mihez pedig szükséges 225 foknyi hőség Reaumur szerint. Az ekkép hevitett léget a szoba levegője közé szoritván, s lassankint a többi levegővel ugyan azt tevén, a szoba egész levegője megmelegszik a kivánt hévfokig.
P. o. Ha valamelly szobában a hévmérséklet 0°-ról 20°ra emelendő, tehát 225/20 = 11 1/4; vagy is a szoba levegője közel 1/12-ed részének kell 225 fokig fölhevitetni, hogy a tobbi 11/12-ed részszel vegyülve a kivánt 20 foknyi közép hévmérséket adja. Legyen azon kérdéses szobának hossza 16, széle 16, magassága pedig 8 láb, belső terjedelme vagy a bentfoglalt levegő lesz 2048 koczkaláb, minek ha hévmérséke = 0° és 20°ra melegitendő, ugy 2048:12 = 170 2/3 koczkalábnyi levegőnek szükség a fűtőgép által 225 foknyira heviteni, mi a többivel vegyülvén adja a kivánt 20° foknyi közép hévmérséket. – Ha már a fűtőgép olly szerkezetü, hogy másod perczenként 1/8, tehát 8 m.percz alatt 1 egész koczkalábnyi levegőt sürithet meg, azaz hevithet föl, és szorithat a szoba levegője közé, ugy az idézett 170 koczkalábnyi levegőnek megsüritésére, vagy a mi itt mindegy 225 fokra fölhevitésére – 8-szor 170 = 1360 sürités, vagy is ugyan annyimásod percznyi = 23 első percznél valamivel kevesebb idő kivántatik.
Fűtőmivek mellyek ezt eszközlenék, állanának egy kettős légszivattyúból, mellynek együvetartozó és föltváltva, de folytonosan működő hengerei átmérőjükben 7, tehát átvágatukban 36 hüvelyk, magosságukban pedig csak 6 hüvelyknyiek lennének, s igy egy herngernek belső terjedelme = 216, a kettőé pedig 432 koczka-hüvelyk, a mi egy koczkalábnak 1/4 része, ha tehát a kettővel két másodpercz alatt történik egy egy sürités, nyolcz másodpercz alatt négy négy, összesen nyolcz sürités történik 1 egész koczkalábnyi levegővel. – A szivattyúk hengereiből egyegy rövid, nehány hüvelyk hosszu csővecske nyúlik ki, melly két csővecske egy közös 5–6 láb hosszu és csak 1/4 hüvelyk átmerőü csőbe végződik, s ezen keresztül szivattyúztatik, azaz szorittatik ki, és be a szobába a hév levegő – e csőnek végén egy billentyü van, minél fogva a hévlevegő belőle ki igen, de vissza nem mehet. – Az emlitettem, nehány hüvelyk hosszuságu csővecskék mindegyikén egy csapocska van, mi akkor ha a szivattyú béldeke (Stempel) 4.8 hüvelyknyire lement, azaz ha a léget már 1/5ére teriméjének összeszoritotta, vagyis ha azt 225 foknyira fölhevitette, – mondom csak akkor fordul meg ugyanezen hév levegőt a kivezető 5–6 láb hosszu csőbe bocsátni, mi megtörténvén visszafordul, ugyancsak azon lég elől a visszatérésre való utat elzárva. E csapokat, egy két karu emeltyü, mellyhez akasztvák a szivattyúk béldek-rudai is, nyitja és zárja. A többit minden szakértő és erőművész elgondolhatja, s ezen leirás után meg is csinálhatja. Meg kell emlitenem, hogy a kivezető csőnek, azért kell 5–6 lábnyi hosszusággal birni, hogy a hév levegő jól fönt vegyüljön a hideg közé, hogy igy légkeringés, ez által pedig egyarányosabb fülés eszközöltessék.
Mennyibe kerülnének illy nemü fütőmivek, meghatározni nem lehet, részint mivel még egy sincs, részint mivel az anyag és munka sokfélesége miatt áruk is szerfölött különböző 1652lenne. Azonban minthogy egy pár rövid szivattyu lenne a gép legdrágább része, reménylhető, hogy a legegyszerűbb egy öl összevágott és behordott kemény tüzifa áránál nem igen jönne többe és eltartana sok évekig.
Nem is lenne szükséges illy kézi fütőmivet minden háztartás számára szerezni, mivel akkint is intézkedhetni, hogy bizonyos egyének a fűtést keresetül használván, s magoknak fűtőgépet szerezvén, lakásról lakásra mennének vele, s hol kivántatik pénzért a szobát befűtenék. Vagy pedig találkoznának nyerészkedők, kik több illy fűtőmiveket csináltatván, heti bérbe adnák az emlitettem fűtészeknek, – mint most a sipládákkal történik.
Illyenmódon a helyett hogy – mint eddig – a tél a szegényre nézve igen terhes volt, kereset-hiány, a táp- és fűtőszerek drágasága miatt, ezután a fütés neki keresetet és fűtőt adand, s igy mind a szegény osztályon segitve leend, a mennyiben a mások lakását pénzért, magáét pedig ingyen fűti be, mind pedig a kevésbé vagyonos osztályon is, a mennyiben olcsón fűtethet.
Ellenvethetni hogy: az ekképen befűtött szoba melege nem tartós. Igaz, de hát a vékony vaskályhák melege tartósabb-e? Az is igaz ugyan, hogy a vaskályhák, ha már átmelegültek, melegüket könnyen megtartják, ha a tüzet kialudni nem hagyjuk, mi a kézi fűtőgép mellett, – ha a befütött de már hülni kezdő szobábóla fűtész eltávozott, lehetetlen. Igen, de azok számára, kik kéjelem végett nehány forintra nem néznek, milly könnyen lehet a fütőmiveket akkép készitetni, hogy egy óranemü mozgony hozza és tartsa azokat mozgásban, mi fölhuzatván mig – mint az óra – lejár, befűti a szobát, ezután pedig mozgása akkép legyen mérsékelhető, hogy csupán annyi léget süritsen, azaz hevitsen meg, mint a mennyi a már meglevő meleg föntartására kell.
Kétségen kivül legczélszerűbb lenne minden utczában egy nagyszerü fűtőgépet állitani föl, melly csőveken vezetné minden lakásba a melegitett léget, annyit és akkor bebocsátandót, mennyi és mikor kell, t. i. hogy csak egy csapocskát kellene megnyitni – s csak egyszerü készület ellenőrködése melett – nyomulna be szobába a meleg, s ha nem szükséges már, becsukván a csapot megszüntetné az ember a meleg lég ömlését. Az elhasznált melegért pedig a fűtőgép tulajdonosának mindenki hetenkint vagy havonkint, az illető dijat megfizetné, miképen most a szeszvilágitásnál történik.
Ez a tüz nélkül füőtés theoriája, melly ellen valaki talán azt mondhatná, hogy ha igaz is az, hogy a lég, sürités által a fent kitett hévfokot éri elm, de ez a szobába bocsátatván a sok hideg lég közt siker nélkül elenyészik, minélfogva a szobát be nem fűtheti. – Igaz, hogy a hév lég a szoba hideg levegőjéhez mérve igen csekély, és csakugyan siker nélkül el is enyésznék az, de csak azért van vagy lesz sikere, a miért van sikere a fával fütésnek, itt sem az egy darabka fa melegiti meg a szobát, hanem az, meg a többi a melly utána elég; – az emberi lehetletből egy által szinte nem melegszik föl a szoba, hanem a többek által folytonosan, habár észrevétlenül is. Ugyanez áll a léghevitésről is, nem az 1/8 k. lábnyi hevitett lég fűti meg a szobát, hanem – mint a fentebbi példában – az egymásután 225°ra hevitett 170 k.lábnyi lég.
1653A tárgy, a társadalom javát czélozza, azért kérem szakértőinket és tudósainkat ne tartsák figyelmükre méltatlannak, és vitassák, világositsák meg minden oldalról, hogy ha a józan birálatot kiállandotta, czélszerü intézkedéseket tehessenek azok, kiknek föladata a közhasznuak pártolása. – Ciceróként nem az iskola, hanem a közélet számára kell okoskodnunk.
Minden felől aggódás hallatszik a bekövetkezendő nyomor fölött, és fölszólitatnak a hatóságok, hogy a nyomor enyhitését czéló intézkedéseknek élére állanak. – Télen nagy a nyomor fökép, mivel a szegénynek eleségen kivül téli gúnya és fütő is szükséges, keresete pedig semmi, ha tehát az inditványozott fűtőgépek által a fütés szükségétől olcsón megmenthető a szegény osztály, akkor az igy meggazdálkodott pénzen az éhségén is lehet enyhitni, mig az ekkép a fűtésnél nélkülözhetővé vált fának ára csökkenni fog, mi szinte nyereség. – Minél fogva ujolag fölkérem a szakértőket inditványom megrostálására, s fogyatkozásai kimutatására, hogy tisztába hozatván, azok, kik itt eszükkel nem segithetnek, de istentől földi jaavkkal megáldattak, pénzükkel gyámolithassák, – hiszen a föntebbi leirás után minden erőművész képzelheti már a kérdéses fütőmiv contructióját, és meg is csinálhatja.
Tóth Móricz.
