A takarmánynemek befolyása a téj-, vaj- és zsir-képződésre.
A takarmánynemek befolyása a téj-, vaj- és zsir-képződésre.
(Vége.)
Csupán a lisztnek és czukornak azon valódi szerepéről, mellyet az állati test háztartásában játszik, származott véleménykülönbség. Azt mind elismerték, hogy a növénysejt anyaga a testben csak keveset változik, de ha valjon szükséges-e, hogy a tápszerben olaj is legyen, hogy az zsirt képezzen, és ha valjon a széneny tartalmu elemei tápszernek, ha nem olajalakban vannak, nem szolgálhatnak-e zsirképződésre, e volt ezen pont, melly felett a tudósok igen 1567sokat vitatkoztak. Boussingault azt erősitette, hogy a tápszerekben az olaj jelenléte, ha nem lényeges, minden esetre nagyon szükséges a testbeni zsir képzésére; holott Liebig már régebb azon nézetet állitotta volt fel, hogy az olaj igen is vajjá és zsirrá képződik, de ezen eredmény (t. i. a vaj- és zsirképződés) az állati testben főképen a lisztnek és czukornak élegtelenülése által eszközlődik – mi egy igen nevezetes tény a mezeigazdára nézve, minthogy ez vezérül szolgálhat neki a fejős teheneinek adandó tápszerek megválasztásában, mint szintén a marhahizlalásban is. Az ifjabbik Thomson vizsgálatai azt mutatják, hogy a fűben bizonyos viasznemü zöld anyag van, de nincs olaj, még pedig van 200 szemer száraztott fűben 42 szemer; 500 szemer megszáraztott ganéjban 13 szemer épen olly viasznemü anyag, mint a megemésztett fűben. A kisérletre szolgált két tehén által 14 nap alatt megett fűben volt 57 font viasz, a ganéjban 6 font, tehát 51 fontot emésztett fel a két tehén. A 14 nap alatt adott tiszta vaj mennyisége 16 1/2 font volt, miből kitünik, hogy a táplálékbeli felesleges viasz 34 1/2 font volt. Igaz, hogy a viasz a vegytani egyleteknek azon sorába tartozik, hová a czukor, zsir és liszt; de kevesebb élenyt tartalmaz, mint az olaj vagy vaj, miért nem tehetni fel, hogy az állati testben a vaj viaszból képződik, minthogy az állat létműködése nem élenyfelfogásra, hanem élenyeltávolitásra van irányozva,. Ellenben most mesterségesen is lehet vajsavanyt egy főalkatrészét a vajnak, czukorból késziteni, minélfogva sokkal valószinübb, hogy a vaj a tápszerek liszt- és czukortartalmából, nem pedig annak viaszából képződik. A méhek viaszat képeznek a czukorból; a zsir vegytani alkatára nézve a viasz és czukor közt áll, miért igen valószinüleg a méhek testében a czukorból elébb zsir képződik, s ez később ugy változik viaszszá.
Ezen érdekes nyomozásokból egy tény fejlik ki, melly a mezeigazdára nézve nem csekély gyakorlati fontossággal lehet. Ugyan is midőn a fű elébb kisarjadzik, leveleiben a főalkatrész viz s a szilárd anyagok mennyisége igen csekély. A további növéssel a széneny mind inkább szilárdabb alakban mutatkozik, melly alkalommal elébb a czukor és felolvadó anyagok szaporodnak ugyan, de később viszont fogynak, hogy a fás növénysejtnek engedjenek helyet. Ha már a czukor annyira lényeges a tápszerben, ugy a szénát olly időben kellene csinálni, midőn a fűben legtöbb vizben olvadható alkatrész van. Igen, de ezen eset elébb fordul elé, mintsem hogy a fű már magzásnak indult, a tenyészés ezen korszakában, időn a fás növénysejt még nem kapott tulsulyra, a növény jóval alkalmasabb folyó állapotba átmenni. A száraztás módja is kárára lehet a széna jóságának, ugyan is a szóban forgó vizsgálatok egy nagyrésze száraztás alkalmával oda lesz, minthogy a czukor és más olvadható anyagok kimosódnak és szétbomlanak. – Ebből fejthetni meg azt, hogy az állat nagyobb mennyiségü szénát emészt meg, mint mennyi fű annak megfelel. – Azon teheneknek, mellyek 100 font fűétetéssel magukat jól találják, szénából csak 25 fontot kellene, hogy kapjanak, ha a széna száraztás által a nedvességen kivül semmit sem vesztene el; de a Thomson kisérleti azt mutatják, hogy a tehénnek 25 font szénát és 9 font árpát kell adni, hogy annyi tejet adjon, mint 100 font fűétetéssel, és hogy sulyából semmit se veszitsen. A széna ezen megromlásának 1568oka viztartalmában rejlik, melly onnan van, hogy vagy nem száraztják jól ki, vagy pedig hogy a levegőből szi nedvességet: a fű légenytartalmu alkatrészei a viz jelenléte miatt forrásba jőnek, mi által egyik lényeges alkatrésze, a czukor szétbomlik, szeszszé és szénsavanynyá válik. Ezen szétbomlást azon szagról néha észre lehet venni, melly a pálinkafőzőbeni szaghoz hasonló. Természetes száritás által, ha az legjobban történik is, nem lehet a szénából minden viztartalmat egészen kiküszöbölni. Ezen czélt mesterséges melegités által el lehetne ugyan érni, s illy intézetek tán Angolhonban, hol nyárban az eső jóval gyakoribb mint nálunk, s hol a dolog természete szerint igen sok gazdasági kérdésekre egészen másképen kell felelni, mint nálunk – illy szénaszáritó intézetek hasznosok lehetnek, nálunk azonban a viszonyok különbözők.
