Dunai gőzhajótársaság.
Dunai gőzhajótársaság.
A Pesti Hirlap egyik levelezője külföldi utjából köv. ir a dunai gőzhajótársaságról: „A dunai és rajnai gőzhajózást illetőleg, nehány aphoristicus megjegyzést kell önnel közlenem. A dunai gőzhajótársaság hajói szebbek és jobbak, mint mind azok, miket a Rajnán láttam: Pest és Linz között 1 1/2-szer utazik az ember gyorsabban, mint a Rajnán s a bajor Dunán, azonban az utazók kényelme iránt gondosság sokkal nagyobb a rajnai társaságok osztalékai (Dividende) felényivel csekélyebbek, mint a dunai gőzhajótársaságéi. Hallgatással mellőzöm azon különös körülményt, miszerint a dunáni emésztési tariffák – kivevén a középáru table d’hoteot – a rajnaiaknál magasabbak, holott az élelmiszerek árára nézve tetemes különbség van Magyarország és a rajnai tartományok között: csupán azt akárom kiemelni, hogy az élelmiszerek jósága, minősége a rajnai hajókon olly arányban áll a dunai hajókhoz, mint 100:10-hez, s hogy amazok mindenikén 7–8 hirlapot találhatni, miknek a Dunán csak hirét is alig találjuk. – Sőt még a bajor hajókon is, mellyek 2 1/2 procentnél többet nem hoznak be, találhatni több hirlapot, és jobban, olcsóbban él rajtok az ember, mint a dunai hajókon. Jó volna, ha a magyar sajtó némi ellenzésbe állitaná magát a dunai gőzhajótársaság protectionalis rendszerével, megkérvén őt, hogy egy ügynökét külföldre küldje, melly meggyőződjék ott arról, miszerint az utazó nemcsak szállitási portéka, hanem azonkivül ember is.
Ime ismét egy adat, melly világosan mutatja, hogy a bécsi gőzhajótársaság csak zsarolja az utazó közönséget, és e zsarlás mellett benne annyi méltányosság nincs, hogy legalább némi kényelemről gondoskodnék. Ki vérző szivvel nézi azon pénzöszveget, melly a bécsi gőzhajótársaság által hazánkból kiszivárog; ki fel birja fogni, hogy szégyen azon szép jövedelmet, mellyet az idegen társaság a Dunán szed, kidobni, idegennek engedni akkor, midőn magunk is szedhetnénk, midőn magunknak is szükségünk van rá; ki tudja hogy e részben az eddigi mulasztást jóvá tenni, a gyávaságot rólunk lemosni erőnk van, s csak akarat kell hozzá; szóval ki a haza felvirulását ohajtja, s az idegenektőli függést bár mi tekintetben lealázónak tartja: az 1478nemcsak szerencsét kiván az első magyar gőzhajótársaságnak, hanem tehetsége szerint tettleg is hozzá járul.
R.
