Technikai tanácslatok.
Technikai tanácslatok.
Asztalosoknak. Hogyan lehet a butorfáknak mahagoni féle szint adni? Következőleg. A fénymázzal betakarandó fafelületet egészen finoman suronynyal (Schachtelhalm, mezei surló) le kell simitani, hogy a gyalu után netalán fölmaradt egyenetlen helyek mind eltünjenek. – Azután agyagbögrében gyöngén enyvet kell főzni, az olvadékot pedig finom lenruhán átszűrni. A igy leszürt enyvvel kétszer aljaztatik (grundiroztatik) a butorfa. Ez aljazásnál meg kell jegyezni, mikint az aljnak második rétege csak azután tétethetik föl, miután az első tökélyesen megszáradt már. Az aljnak is le kell a suronynyal köszörültetnie.
A szükséges festék pedig igy készitetik: égetett satinobert (Ocker, érczméz) kell olajfirnáczczal dörzskövön igen finoman szétdörzsölni, azután fénymáz tétetik hozzá, addig mig a kivánt sötétebb vagy világosabb szin meg nincs nyerve. A festék nem lehet sürü, mert máskint a fa-ereket eltakarná, s igy lehetlen volna a mahagonit után-csinálni. E festékkel kétszer vonatik be a fa. Megszáradván pedig minden pontjain a festék teljesen, ezután a festéktakaró a suronynyal finoman megsuroltatik; s ekkor az alj egészen készen van arra, hogy fényeztethessék.
A fénymáz előbb csak igen vékony rétegben mázoltatik föl sörte-ecsettel; megszáradván e réteg, megsuroltatik, s kissé vastagabb réteggel takartatik be, azonban a máz ne nagyon sok legyen, nehogy a széleken és szögleteken lefolyjon. – A száritásnak nyáron árnyékban kell történnie, mert a verőfényen a máz megreped, s ez valamint a festékalj földuzzad s hólyagokat képez, s ekkor sikárkővel (Bimstein) mindent le kell köszörülni. Télen fűtött meleggel kell száritani. A portól kimélni kell a száritás alatt a mázos felületet, különben erőtlen és szennyes szine lesz a fának.
Hutászoknak. Olcsó eszköz tüzveszély ellen. Mosdorfer Boldizsár, sokszor bajlakodván azon kellemetlenséggel, hogy különösen kaszakovácsainál, a tetőállás tüzet fogott, magát ez aggasztó rosztól következőleg ója meg: minden évben egyszer kétszer leporoztatja hutaépületet egészen, – azután pedig az egész szarufaállást s mindent mi fából van, erősen bemeszelteti mésszel, mellyben timsót olvasztat föl. A timsórul közönségesen azt tartják, hogy igen mentő takaró a tüz ellen, ezen fölül pedig a mésznek nagyobb tapadást kölcsönöz a fához. A fehérités pedig a hutának nagyobb derüt, világosságot ad, mi szinte igen jó előny a munkahelyen. – Szélesen terjedett épületnél fölhasznál az ember mintegy 10 font timsót, néhány mérő mészt, s igy csekély kiadásokat azon kárhoz képest, mellynek elejét veszi. E mellett azonban nem kell a fecskendőket fölöslegeknek gondolni.
Talabér.
