Egyesületi mozgalmak.
Egyesületi mozgalmak.
A Védegyesület évi közgyülését tartotta aug. 20-dik 21 és 22-ik napjain, és ez teljes joggal ipar-congressusnak nevezhető, mellyben a hazának ipar állapotai komoly vitatás alá kerültek. Elnök gr. Batthyány Kázmér tartalmas és velőkig hatú beszéddel nyitotta meg, melly hogy közkincscsé váljék, elhatároztatott. Ebben előadá az egyesület haláláról költött álhirek alaptalanságát, miről különben a közgyülés csak abból is meggyőződhetik, minthogy 204 vidéki osztályi követ vala látható, kiknek neveiket jegyző hivatalosan felolvasá. Mondá továbbá a megnyitó beszéd, hogy a védegylet eszméje, mint a nemzet életének, s a nemzeti szükség érzetének édes gyermeke, halhatatlan. És mi ezt mindnyájan bensőleg érzettük, és ez érzelmünket, miután szerinte élendünk, magunkkal visszük a sirba. – Megemlité végre a megnyitó beszéd a védegyesületnek hatását s közelebbi munkakörét és törvényes feladását, s átmenvén azon pontra, melly a jelen nagygyülés tanácskozásainak tárgya t. i. a hazánk érdekeit az örökös tartományokéval igazságos viszonyba hozó védvámok szükségére: a fenálló s hazai jóllétünket alárendelt állapotban tartó vámrendszert, ugy szinte élesen érintette a fenálló vámok megváltása, azokért követelt kárpótlás, vagy e czimen fizetendő adónak képtelenségét. És ezen eszmedús értekezés után megkezdettek a tárgyalások, mellyek folytán keletkezett határozatok közül a következőket véltük kiemelendőknek:
A vámkérdésre vonatkozó kinyilatkoztatások után intézkedés történt az egyesület pénzalapja gyarapitásáról önkéntes adakozás utján. – És ez örvendetes, mert a pénzügynek szilárd lábra állitása nélkül az igazgató választmánytól sikeres eszközléseket nem várhatni, s az ügyek folyamatának biztos és tartós jövendőt nem igérhetni.
Keletkezett határozat az iránt is, hogy a megyék és várasok, miután a jelen örvendetes fokra fejlett hazai ipar azoknak 1128szükségeit már emberül képes fedezni, a vidéki osztályok utján megkéressenek, hogy különösen az iparegyesület iparműtárai mint nem nyerészkedésre, hanem a gyárnok és kereskedő között, forgalom könnyitésére és gyarapitására alapitott intézet a szükséges czikkek minden nemével lehető legjutányosabb minőségben szolgálhatván, szükségeiket hazai czikkekkel s különösen az iparműtárból fedezni legyenek hazafiui érzelmüek. De azonkivül is oda forditandják a vidéki osztályok minden befolyásukat, hogy a hol illy értelmü határozat még nem hozatott, a figyelem és részvét e tárgyra forditassék; hol pedig már illy határozat hozva van ugyan, de különféle kijátszások miatt ohajtott sikert nem mutat, valóban életbe léptettessék.
Szóba jött többek között az ipar- és kereskedés-gyarapitási eszközök között a vukovár-fiumei vasut elkerülhetlen szükséges volta. És a védegyesület egy szivvel lélekkel bevallotta ezt. De figyelemmel lesz arra is, hogy a felső vidékek hozzá férhetők legyenek kellő vasut-szárnyak által, mire isten e vasutak hálozata alá teremtett hazában a Sajó, Garam, Ipoly és Vágvölgyben természetes utat mutat. Annyi anyagi képesség sehol sem áll az emberi ész szolgálatára mint e honban. Isten adjon a magyarnak erőt, jó akaratot! magyar szivet!
Szükségesnek látszék a többi közlekedési eszközök között a jelenleg lassú, ritkán járó, és pontatlan posta-intézetnek javitása. S igérkezének az egyesületi tagok befolyásuknál fogva a postát szaporitása, gyorsitása és czélszerüsitése eszközlésére hatni.
Megemlitteték a dohány-beváltó intézetek főigazgatósága által legujabban tett abbeli hirdetmény is, miszerint a kincstári szivargyáraknak Budapesten számosabb raktárakat szándékolnak állitani. A védegycsület ez intézkedést mint egy nagyobbszerü tervben első lépést ollyannak látja, melly nem csak kétség kivül teljes elnyomására szolgál hazánkban a védegyesület keletkezte óta meglepő szép sikerrel diszes állásra felvergődött szivargyáriparnak, hanem egyszersmind hidul szolgál a dohány-monopoliumnak tényleg történendő bevezetésére. És a védegyesület tagjai ezen meggyőződéshez képest viselendik magukat.
A vitatások élénkséget, és a szakértő, határozott jellemü derék hazafiak tanácskozásait, a közlelkesülés biztató nyilatkozványait szomorusággal fejezte be Kossuth Lajos páratlan erélyességgel, buzgalommal, készséggel 1129ügyszeretettel és áldozatokkal viselt igazgatói hivataláról lemondását jelentő levele. Idő és egyéb áldozatait, mikkel e hivatalt viselte, csak mi tudjuk, kiknek hozzá közelebb állni jutott e nyomoruságos életben szerencse.
A közgyülés tisztelettel méltányolván azon okokat, mellyek a páratlan hazafit e lemondásra birák, a fáradhatlan buzgalomért és áldozataiért hálás köszönetet érzett és mondott, őt gr. T. L. inditványára egy szivvel lélekkel tiszteleti elnöknek választotta. Azután helyébe az ismeretes buzgalmú derék hazafit Gorove Istvánt választván közakarattal igazgatóvá, a közgyülés elnök Batthyány Kázmér gróf vezérlete alatt egész testületben K.-hoz ment, hogy neki, ki törhetlen hazafiui jó akarattal, terjedt szakismerettel és példátlan erélyességgel hatáspörében emberi tehetséghez mérve ugyszólván csudákat tett, köszönetet mondjon. Polgári tiszteletet illy meghatót én még nem értem. Száz meg száz ember, kikről azt mondja a Pesti Hirlap 731 száma hogy közöttük hazánk leglelkesb fiai, magas állásu országférfiak ugy, mint alsóbb rendüek, gyárbirtokosok, földesurak, iparüzők és termesztők egyesültenek, vitte a legbensőbb elismerés érzelmét hálául a haza érdekei ügyében. És vitte azon férfiunak, kinek ajkairól ujabban is azon igéretet vevők, hogy utolsó csepp véréig a magyar haza hü polgára marad tántorithatlan bevallott elveiben, és tántorithatlan a haza érdekei védelmében. A jövő közgyülés aug. 20. 1847.
Az iparműkiállitást sokan látogatják, és mondhatjuk, átalános az öröm honi industriánk haladásán. A kiállitók száma már az 500-at haladja. – A nyeremények, mellyeknek sorshuzása a kiállitás bezáratása után leend, igen ingerlők. A sorsjegyeket ajánljuk a t. cz. közönségnek.
A pesti műegyesület vasárnap folyó évi aug. 30-kán délelőtti 8 órakor, 1847. évi egyleti műlap választása végett a városi redoute-teremékben közgyülést tartand, mellyre a t. cz. részvényesek minél számosabban megjelenni kéretnek. Azon t. cz. részvényesei pedig az egyesületnek; kik a f. évre járó részvény-dijakat még le nem tették, azoknak minél előbbi letételére ezuttal ismét megkéretnek. Az ig. választmány rendeletéből közli
Ritter Sándor Sándor. egyes titkár.
Énekiskola. A pestbudai hangász-egyesület kormánya alatti nyilv. énekiskola részvényesei által t. Asztalos Károly ur egyesületi alelnök előlülése alatt f. évi aug. 2kán tartatott közgyülés alkalmával: a) jelentetett, hogy az énekiskola növendékei közelebb befolyt iskolai évben nyert tanitásból mult jul. 31. s aug. 1-jén dicséretesen állák ki a nyilv. vizsgálatot, melly alkalommal azoknak névsorából kitünt, hogy azon évi öszves növendékek száma 125-re terjedett, és pedig az ifjaké 61., a leányoké 64. egyénre. – b) Ugyan ezen vizsgálat végén az egyesület részéről jelesebb növendékeknek 20 darab ékes kötetü hangmű osztatott ki jutalmul. Nem különben nm. gr. Széchenyi Istvánné szül. gr. Seilern Crescence grófnő kegyes ajándékából egy remek faragványu elefántcsont kép s egy női ruhaszövet, – t. Rosti Albert ur küldeményéből két darab kettős arany, – t. Petrichevich Horváth Lázár ur kegyességéből 8 füzet kép, s Majer István esztergami professor küldeményéből 20 darab tájkép, s népnevelést tárgyazó tankönyveiből 4 darab; – c) határoztatott, hogy jövendőben az elméleti vagyis két első osztálynak mind két nemü növendékeit egy tanitó, a gyakorlati vagy is két utósó osztálybelieket 1130a másik tanitó tanitsa. – A jövő iskolai évre a beiratások f. évi sept. 14-kén, a tanitási leczkék 21-kén kezdetnek meg. –
Közli Mátray Gábor, énekiskola igazgató.
Budapesti műkedvelő társulat IV. jótékony czélu előadása. Budán a Horváth-kerti szinkörben aug. 25. a budapesti műkedvelők által adatik: „Régi pénzek vagy az erdélyiek Magyarországban.” Eredeti vigj. 5 felv. Fáy Andrástól. Szünetek közt kizárólag Rózsavölgyi Márk nép-zenekara fogja a t. közönséget mulattatni. – Részletes tudósitást a napi hirdetmény adand. – A t. cz. közönségnek – ezen előadás iránti – részvétét és pártolását kikéri – Pesten, aug. 22-kén 1846.
A budapesti m,űkedvelő társulat igazgatósága.
A kisdedovó intézetet M. O. terj. egyesület folyó 1846. évi aug. 27-kén délutáni 4 órakor t. Pestvármegyeháza teremében tartandja ez idei nyári rendes közgyülését, mellyre t. cz. alapitók, rendes részvényesek, s minden ügybarát ezennel tisztelettel meghivatik.
Stuller Ferencz, egyes. titkár.
