Amerikai adatkák Raumerből.
Amerikai adatkák Raumerből.
Közlekedési eszközökre, istennek hála! már mi magyarok is figyelmet forditunk. Ez örvendetes. De még vigasztalóbb, hogy figyelmünk nem maradoz, mint volt szokása eddig, az ájtatos kivánatok postulatum-hinárjában, – sőt inkább tettre kél, s hol a status nem teszen, vagy nem tehet, a nemzet-élet egy másik tényezőjét, az associatiót idézi fel, s munkáltat evvel alkotásokat, mik a természet műveivel, a folyó- és folyamokkal merészen állják ki a versenyt. Ime, a pozsony-nagyszombati, – a központi, – a bécsujváros – sopronyi vasutak már épűlnek, sőt már a forgalomnak is szolgálnak, – a bruckgönyői vonalra már szerződés köttetett, – a vukovár-fiumei vasut előmunkálatai már meginditattak; – a pécs-mohácsi vasut megépitésére szinte alakult már egy társaság. – A duna-tiszai csatorna a tervezés stadimán mi előbb tul lesz talán már; – a Tiszaszabályozás nagyszerü munkája fél Magyarországot 637vonja egy társaságba. A gőzhajózás áldásait már magyar társaságok kezdik árasztania hazára; a száva-kulpai, – a balatoni gőzhajózási társaságok már életben vannak; egy a Dunán működendő, mint mondatik, tervezőben van. Mind ezen vállalatok, még egyszer mondjuk, örvendetesek nagyon, s ohajtjuk legyen nagyobb mértékben rajtok isten áldása, mint azt számos hazafi (?) látszik kivánni!
Valóban, csaknem csodás dolog az, hogy nálunk annyi kezdemény, melly ujabb és nagyszerűbb közlekedési vonalakkal igérkeznék a hazának, annyi ellenkedéssel, akadálylyal, vagy legalább hidegséggel kényszerűl találkozni! Emlékezzünk, a központi vasut-társaságnak hány év kellett arra, hogy épitéseire szerződhessék a n. m. m. kir. helytartósággal? – az országgyülésen mikint nem volt szerencsés kérelmeivel? – a fiumei vasut ügye évek óta mennyi ármánnyal küzdött egykor a triesti vállalkozók ellenében, s küzd mostan bel-ellenekkel? – A száva-kulpai gőzhajózási társaság minapi közgyülésén mikint volt kénytelen részvétlenség miatt panaszolni?
Azért nem lesz tanácstalan cselekvés Amerika közlekedési eszközeiről némi adatokat kijegyezni Raumernek nem rég ki adott, Amerikáról irott munkájából. – Talán alkalmasok lesznek azok saját vállalataink némellyikére nézve inditó tájékozásul szolgálni.
Amerikának népességéhez képest, 3 1/2-szer több csatornája, s 6 1/2 több vasutja van, mint Albionnak, s négyszer annyi csatornája, s 12-er annyi vasutja, mint Francziaországnak. – A közlekedésnek ezen, s a természetes vizutakkal is gazdagitott hálózata tömérdek előnyökben részesiti az egyesült statusokat. Magának a szövetségi egyesületnek is hatalmas kapcsai ők, e közlekedési eszközök, – egyetértésnek, érdekegységnek és összeolvadásnak forrásai, mikből hatalom és egyenmértékü haladás árad mindnyája statusokra. A forgalom ügyeiben megkimélik a nemzetnek hasznosabbra forditható idejét; az adásvevést, a kereskedést, a kivitelt és a behozatalt szaporitják, – az ősállapotban volt vidékeket a civilisatio édeneivé varázsolják, a lakatlan téreket népesitik, a vad tájékok természeti gazdagságának forgalmi értéket ajándékoznak. – Szóval az északamerikai statusok szövetségének mind szellemi, mind anyagi kapcsai. –
S nem vonhatunk-e saját állapotainkból mi is legforróbb kivánatokat arra, hogy szertadaraboltságunknak adassék meg hasonló öszveforrasztása, adassék meg egyéb institutiók mellett közlekedési eszközök szorosabb, közelitő öszveköttetései által? Mennyit panaszkodunk a provincialis érdekecskék ellen. Jó, folytonos, gyors és jutányos közlekedési utak, legyenek azok csatornák, vagy vasutak, elenyésztetve a távolságokat, nem törülnék-e el legalább nagyobb részint e provincialis huzavonákat? Bajunk van a Kapcsolt-részek ellentiségével, – fájlaljuk elválasztott létünket Erdélytől, – de hát csatorna és vasut ne mfűzne e össze bennünket a közelség, s az ez által mgalapitandó érdekegység sympathiáival?
Feleljen e kérdésekre minden józan önmagának. Nem sietünk praeoccupálni véleményét. Biztosak vagyunk a válasz „igen-jéről.”
De menjünk egyes adatokra.
Amerikában megtétetett az inditvány 1817 előtt arra, hogy Hudson és Newyork öszveköttessék az Erie-tóval. 638Borzadás fogta el a tevezet roppant nagyszerüsége miatt még a merészeket is. Maga a bátor Jefferson is időelőttinek bélyegezte a javaslatot. A nagy többség vele tartott a véleményben. A szövetséges kormány is megtagadott minden részvétet, minden gyámolitást. De az inditványozók Morris, Clinton és társaik voltak. Ők vissza nem rettentek a hidegségtől, sőr roszalástól, mellyel találkozniok kellett. Ők megmaradtak inditványuk mellett, melly magában birta a vitalitás előnyeit. Mint közönségesen történik, hogy a józan és bátor vállalatokat a sokasá gsoha félre nem ismeri, az ő ügybarátaik is naponkint szaporodtak. 1817-ben julius 4-kén, épen a függetlenség kijelentésének nagy évnapján megkezdetett a nagy mű. Mondjuk: nagy, nagyszerű, roppant mű! Mert a csatorna 78 német mérföldnyi hosszu. Emelkedik és esik 692 lábnyit. Zsilipje van 83. S bele került 19,000,000 pftba. Készitése tartott 8 évig és négy hónapig. És midőn 1825-nek octoberében Clinton és segédjei végig hajózták e csatornát, mindenfelé szabadságban és jóllétben boldog nemzettel találkozának, s mig saját öntudatok érezteté velök, hogy a békes haladás és munkásság legdicsőitőbb diadalát ülik: addig a városok és helységek, mellyek csatornájok vonalán ujból, semmiből támadtanak, szünni nem akart éljenekkel, a köszönet és szeretet legőszintébb jeleivel fogadták.
S most, miután az eredmény minden várakozást tulahaladott, a csatorna tágitatik, ugy szólván másodszor épittetik. Ugyan is e csatornának jövedelme, melly előleges számitás szerint, 10 év alatt 3,000,000 pftra vétetett, 20,000,000 pfra, tehát többre hágott mint a befektetett egész tőke volt. – S ki számithatná föl azon érték-növekedést, mellyel a csatorna két partja becsesbedett, miután ott uj városok, falvak, gyárak, házak, egyházak, tanodák, épűltek, s a civilisatio minden áldásai szerteáradtak? Jelesűl: Rochesternek 1820-ban csak 1500 lakosa volt; de 1835-ben már 15000-re ment népessége. – Buffalo-nak 1820-ban 2000-nyi népessége 1835-ben 16000-re hágott. Ugyan e városnak forgalma is roppant arányban növekedett. Példaul
| Bufffalonak kivitele volt | 1832. | 1837. |
| Tiszabuza (Buschel) | 100000. | 450000. |
| Liszt (Barrels) | 21000. | 126000. |
| Dohány (font) | 772000. | 1215000. |
| Irósvaj (font) | 780000. | 1100000. |
| Hamu (font) | 2546000. | 3467000. |
Továbbá labany és Newyork népessége a csatorna enléte óta kétszer annyira növekedett mint volt, stb.
Mi biztató kilátást tárnak ez adatok föl a Tiszaszabályozás, a dunatiszai csatorna, a vukovár-fiumei vasut vidékeinek, és vállalatainak? S még is jóllehet, hála istennek, a Tiszaszabályozásnak még eddig semmi ellensége sem támadt, még is mondjuk, a duna-tiszai csatorna, s a vukovár-fiumei vasut mennyi vitára, s különösen ez utóbbi, mennyi ellentiségre, mondhatni, alacsony ármánykodásokra provocálta a pártszenvedelmeket, – igen, csak ezeket, mert a józan észt, a belátó számitást ennyire eltévedettneknem mernők állitani.
Az aránylag kis Newyork status 1839-ben már 180–190 német mérföldnyi csatornával birt; s ez évenkint körűlbelül 20o,000,000 pftnyi árut hordott, s középszámmal véve két millió tallért jövedelmezett.
639Ohio, fiatal statusnak csatornáit már 767 angol mérföldre számitják.
De ne szóljunk többet a csatornákról, noha i sokat lehetne még ezekről szólani, hanem térjünk át a gőzös járművekre.
1807-ben volt, hogy Fulton a legelső gőzhajót épitette Pittsburgban, – s mennyi gőzmű volt 1838-ban az egyesült statusokban? – 3000! – Vizeken 800, – vasutakon 350; a többi gyárakban.
Csak Louisvilleben 244 gőzmű épitetett 1819-től 1838-ig. – A nagy tavakon 1825-ben csak egy gőzös járt, de minekutána a Wellam és Erie-csatorna megnyittatott, 1839-ben már 61 szeldelé vizeiket. – Ohio status maga több gőzössel jár, mennyi a földközi tengeren stb.
Adja isten, hogy a mi folyamaink, s Balatonunk gőzhajózása is illy fejledést nyerjen mi előbb! –
Halljunk már most valamit a vasutakról.
1825-ben kezdetett meg Északamerikában az első vasut, – de már 1836-ban 1600, – msot pedig már kétszer ennyi mérföld hosszu vasutak vannak készen. – Newyork statusnak 1832-ben még semmi vasutja nem volt, de 1839-ben már 98 német mérföldet megépitett. – Massachusettben 1840-ben körűlbelűl 337 angol mérföldnyi vasut volt készen. – Volt ugyan a sok épitkezés körűl nem ritkán felsülés is, de átaljában a vasutak jöedelme 5 1/2 száztulira megy,– s vannak egyes vonalok, mik több száztulit is hajtanak, – noha tekintetbe véve, hogy a jó hiteltörvényekkel ellátott és pénzgazdag piaczokon 3–3 1/2 és 4% eléglett haszonnak vétetik, az 5 1/2 percent is tetemes javadalom.
Teremtsünk hát mi is minél több, minél használhatóbb s a kereskedés igényeihez legjobban alkalmazott közlekedési eszközöket, csatornákat, vasutakat, gőzhajózást, és valamint növekedni látandjuk általok forgalmunkat: ugy haszonvételök megint e forgalomból fog örvendetesen s osztalék-adólag táplálkozni, – nem is számitva a szellemi javadalmakat, miket hazánknak nemzetiség, provincialismus és geographiai felosztás által okozott küzdelmeink kibékitésében, lecsillapitás és kiirtásában árasztand fölénk!
X. Y.
