A Magyar Gazdasági Egyesület
A Magyar Gazdasági Egyesület
folyó évi julius első napjától kezdve, ugyanazon hónap 8-ig bezárólag, a pesti medárdvásár alkalmával a nemzeti casinóban tartandó üléseinek napirendje. – Junius 1-ső napján, pünkösd hétfőn, d. e. 10 órakor és d. u. 5 órakor az erdőszeti szakosztály ülése, mellynek tárgya a mindinkább sajnosan mutatkozó erdőpusztitások gátlására, s a fennálló, s ezentúl ültetendő erdők oltalmára szükséges törvények tervezete. – Junius 2-án, kedden, d. e. 9 ór. és d. u. 5 ór. következő kérdések megvitatása: 1-ör Nyujt-e az örökváltság, a földmivelő községekben, tagosztály és minimum nélkül kezességet arra, hogy ott okszerű gazdálkodás kifejlődhessék? melly esetekben engedhető meg a földnek feldarabolása? s melly korlátok közt történhetik meg különböző viszonyokban az illy elaprózás? 2-or. Olly helyen, hol a legelő-elkülönzés, birtokos és jobbágyság közt megtörtént, ellenben a község magának a legelő közösségét fenntartá, – látható-e a jobbágy részéről valamelly jótékony hatása az elkülönzésnek? s ellenkező esetben, mi módon lehetne a tagositásokat átalában a jobbágyközségeknél sietetni? 3-or. Micsoda vetésforgások mutatkoztak legközelébb egyes gazdaságokban legczélszerűbbeknek, akár a pénzelő terményeket, akár a munka helyes feloszthatását, akár a pénz- és munkaerőt tekintve? s minő földminőségi, és vásárpiaczi viszonyok között? – 4-er. Volt-e a mult időjárásnak a burgonyára rendkivüli s minő befolyása? s minő tanuságot lehetne a burgonyatermesztés körül tapasztalt eredményből jövőre huzni? 5-ör. A repczének szórt- vagy sorvetése ajánlható-e a legközelébb ismét nyert tapasztalások szerint, és pedig egyes eseteket véve milly körülmények közt? 6-or. A gabona eltartása külön módjai között: mellyik mutatkozott eddig a legolcsóbbnak, legbiztosbnak, legkényelmesbnek, s kivált takarék-magtárokul leginkább ajánlhatónak? 7-er. Tétettek-e már kisérletek gazdáink között a tur ekével (mineur), s milly esetekben, s minő sikerrel? 8-or. Melly iparnövények kezdtek az utóbbi években, mint földmivelés tárgyai leginkább emelkedni? s milly sikerrel multra? s milly kilátással 616jövőre? s melly tapasztalások tétettek e növények mivelése körül átalában, mellyek másoknak tanuságul szolgálhatnának? – Junius 3-kán szerdán d. e. 9 ór. és d. u. 5 ór. az állattenyésztési szakosztály a következő kérdéseket óhajtja megvitatni: 1-ör. Mutatkozott-e az utóbbi két évben az ország külön vidékein hajlandóság a Somogymegyében példás sikerrel fennálló lótenyésztési megyei intézkedéseket követni? vagy tétettek-e a hanyatló lótenyésztés emelésére másuton lépések s minő eredménnyel? 2-or. Minő befolyást gyakorolnak lótenyésztőink tapasztalása szerint a fennálló országos ménesek különösen a köznép lótenyésztésére. 3-or. Czélszerűbb-e akár a kis, akár a nagy gazdára nézve vásárolni a vonósmarhát, vagy háznál nevelni azt, a nevezetesen milly körülmények között? S lehetne-e az utóbbi esetben a tejelő jószág gondosabb tenyésztésére is számolni? 4-er. Mi módon lehetne a köznéppel a tehenek istálózását megszoktatni? s kivihető-e ez ott is, hol a legelő elkülönzése s tágositása meg nem történt? 5-ször. Mikép lehetne eszközölni, hogy a községek nemcsak tenyésztésre alkalmatos jeles bikákat szerezzenek, ’s szerezhessenek magoknak, hanem azokat illően ápolják is, és használatukat ugy szabályozzák, hogy sem idő előtt meg ne romoljanak, sem tenyésztő erejük a tehén csordák körül czéltalanul el ne pazaroltassanak? 6-or. Minő befolyást gyakorolt a lefolyt rendkivüli enyhe tél a juhok egészségére? vagy minő betegségeket idézett elő? 7-er. Mindinkább terjedvén az uradalmakban a téli és nyári elletés hozatalata, milly viszonyok közt mutatkozott a kétizbeli elletés leghasznosbnak? s mikor tanácsosb csupán téli, tavaszi, vagy nyári elletésre szoritkozni? 8-or. Történtek-e az ország egy vagy más vidékein ujabb rétöntözési intézkedések utóbbi években, s milly sikerrel, s mennyiben különbözik a száraz rétekről nyert széna akár tápértéke, akár jó ize s kedveltsége tekintetében az öntözött réteken kaszált szénától? 9-er. A gyapjuárak tiz évi hullámzásai között az egy vagy kétnyiretü birka fizette-e ki magát inkább? s czélszerű juhtenyésztés, s értékesebb gyapju előállitása összeköthető-e a fejetéssel? s a tagositás következtében végre szükülvén a közlegelők, minő rendszabályokhoz nyuljon a gazda, hogy juhainak további számát nem csökkentvén, azoknak nemcsak azelőtti táplálékát biztosithassa, hanem gyarapitsa is? 10-er. A sertéstenyésztés körül forditatott-e figyelem olly fajta megszerzésére, melly a különbféle mesterségekhez szükséges alkalmatos sörtét adja, s melly nem megvetendő mellékjövedelmet nyujt? s valjon illy sörteeladásokban tétettek-e tapasztalások? – Ugyancsak junius 3-kán este 7 ór. a szőlőmivelési szakosztály tartand ülést, mellyben a legjobb bortermő szőllőfajok s az okszerű bor- és pinczekezelés szabályai fognak megvitattatni, eredeti johannisbergi borok előmutatása mellett. Jun. 4én, csüt. d. e. 10 ór. kormányzó választmányi ülés; d.u. lóverseny; a gazdasági eszközöket vizsgáló bizottság működése a budai téren; este 7 ór. a szőllőmivelési szakosztály megelőző napi ülésének folytatása. Junius 5-én, pénteken, d. e. 8 ór. próbaszántás a budai részen; d. u. 2 ór. a kiállitott juhok megbirálása, s a gazdasági gépek szemléje a köztelken; este 7 ór. a műtani szakosztály ülése, mellynek tárgya a répaczukorgyártás legujabb tökélyesedése, különös tekintettel Schützenbach répaszáritási módjára. Junius 6-án d. e. 10 ór. közgyülés, melly közebéddel fog befejeztetni. Junius 7-én vasárnap a reggeli órákban a’ jutalomnyerhetés végett kiállitandó bikák, tehenek és üsző borjak küldöttségi megszemlélése és jegyzékbe vétele; d. u. lóverseny. – Junius 8-án hétfőn d. e. 10 ór. a közgyülés folytatása a nemzeti casinóban; ugyanazon időben lóárverés a’ köztelken; d. u. 3 ór. juhszemle, állatmutatás s a jutalomra érdemes kancza-csikóknak, és szarvasmarháknak oda itélendő jutalmak kiosztása. – Midőn e napirendet az Egyesület nevében közrebocsátani szerencsénk van, azon biztos reményben élünk, hogy fennelősorolt üléseinkben valamint a velünk szövetkezett fiókegyesületek érdemes képviselőik által, ugy egyesületünknek minden rendű igen tisztelt tagjai a legnagyobb számban részt veendenek, a legszivesebben fogadván egyszersmind a tagokon kivül a két testvér haza mindazon fiait, kiket az ország mezőgazdasági ügye s annak emelkedése érdekel. Pesten márt. 31. 1846. Török János, egyesületi titoknok.
